33493. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor

— 3 — Ezen szekrénynek egy része a tölcséren kívül fekszik úgy, hogy azzal a kondenzáló vizet bevezető (11) vezetéket köthetjük össze. A kondenzátor működésbe hozatala czél­jából nem kell egyebet tennünk, mint a vizet a (11) vezetéken át kis sebességgel befolyalni és a turbinát forgásba hozni, mire a tölcsérben fokozatosan vákuum léte­sül és a csatornavezetéknek vízszolgáltatása mindaddig növekedik, míg a rendes állapot helyre nem áll. Lehetne a kondenzáló vizet a tölcsér vakuuma által is beszívatni, ekkor azonban a kondenzátor működésbe hozatala czéljából a tölcséren, pl. egy gőzejektor segélyével előbb vákuumot kellene létesíteni. A jelen találmány tárgyát képező konden­zátort természetesen sokféleképen rendez­hetjük el a szerint, a mint az alkalmazása megköveteli. így pl. a részleges igénybe­vételű turbinát teljes igénybevételű turbina által helyettesíthetjük, a mikor is (2) lapát­koszorú körül egy hengeres díffüseurt vagy több, körben elrendezett (9) diffuseurt ren­dezünk el. A következőkben a lehetséges foganato­sítási alakok közül csak két specziális el­rendezést fogunk leírni, melyek gőzturbinák­kal egyesítve jönnek alkalmazásba. Ezen foganatosítási alakok egyikénél, mely a 4. és 5. ábrában van föltüntetve, egy rész­leges igénybevételű vízmozgató turbina van alkalmazva. A gőzturbina utolsó (12) lapátkoszorúja a (3) kondenzátorkamra egyik falának síkjá­ban fekszik, úgy, hogy a gőz ezen lapát­koszorúból közvetlenül a kondenzátorba jut; a (12) lapátkoszorúnak nyílásai tehát itt a 2. ábra szerinti foganatosítási alaknak (4) csőtoldatát helyettesítik. A (3) kamra alsó oldalán a (6) szájcsővel van ellátva, mely a (3) kamra fölső részé­vel a (8) csatornán, a küllevegővel pedig a (7) kamrába torkoló (9) diffuseurön át köz­lekedik. A gőzturbina tengelyére a kis át­mérőjű (2) lapátkoszorú van szerelve, mely a kondenzáló vizet a (6) szájcsőbe szórja. Ezen vizet a (2) lapátkoszorú belsejében el­rendezett hengeres (10) szekrényen át vezet­jük be, mely a (11) vízvezetékkel közleke­dik és melynek egyik oldalán az (1) csatorna­vezeték van kiképezve. A második foganatosítási alaknál teljes igénybevételű lapátkoszorú van alkalmazva. Ezen foganatosítási alak a 6. és 7. ábrák­ban van föltüntetve. Itt is a gőzturbina utolsó (12) lapátkoszorúja a (3) kondenzátor­kamrának egyik falával esik össze, mely kamra közepén a teljes igénybevételű kis átmérőjű (2) lapátkoszorú magára a turbina­tengelyre van szerelve. Ép úgy, mint az előző foganatosítási alakoknál, itt is a víz­szóró lapátkoszorú belsejében a hengeres (10) szekrény van elrendezve, mellyel a (11) vízvezeték van összekötve. Az eltérés az előző foganatosítástól tehát csak abban van, hogy itt egy teljes igénybevételű szóró lapátkoszorú van alkalmazva. Ezen elrendezés közetkeztében a (2) lapát­koszorú egy korongalakú vízréteget létesít a (3) kamrában, mely víz a gőzturbinából a (3) kamrába beáramló fluidumot, levegőt, vizet vagy gőzt magával meneszti. A vízréteg vízcsöpjei a (6) lapátkoszorúba hajíttatnak, mely a (7) kamrát a (3) kamrá­val állandó összeköttetésben tartja. Minthogy a (7) kamrában a nyomás nem lehet nagyobb a (3) kamra nyomásánál, azért a vízcsöppek a gőz kondenzálása köz­ben csupán tömörülnek, anélkül, hogy a (6) koszorún való átjárás közben komprimálási munkát végeznének. Ezen koszorúból való kiömlésnél a víz­csöppek már oly sűrűvé váltak, hogy a (7) kamrából saját eleven erejük következtében a (9) diffuseurön keresztül a (13) gyűrűs csatornába folynak, mely a (14) csatornán át a küllevegővel közlekedik. A leírt kondenzátorok injekciós konden­zátorok. Bizonyos esetekben, különösen ha­jóknál, fölületi kondenzátorokat kell alkal­mazni, mivel a tengervíz nem alkalmazható injekciós kondenzátorokban. Azonban ezen esetben is alkalmazhatjuk a jelen találmány tárgyát képező konden­zátort, ha ezt lágy vízzel tápláljuk és ezen vizet ezután egy közönséges fölületi kon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom