33442. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú gép és berendezés vacuum csövekkel való világításhoz

2. ábra ugyancsak sematikusan a jelen találmány tárgyát képező gép által fejlesztett áram áramgörbéjét tünteti föl; a 3. ábra az 1. ábrán, a 4. ábra a 2. ábrán látható lefolyású áramok fejlesztésére szolgáló generátor rótorának és statorának sarkait és azok viszonylagos elrendezését és méreteit tünteti föl; az 5. ábra egy, a találmány szerint szerkesztett generátor elölnézete, részben függélyes metszete, a 6. ábra annak oldalnézete; a 7. ábra a gép statorán alkalmazott hornyolt vasgyűrű nagyobb léptékben rajzolt keresztmetszete; a 8. ábra a találmány szerinti világítási rendszerben alkalmazható vákuumcső egy foganatosítási alakjának nézete; a 9. ábra a generátor egy foganatosítási alakjának oldalnézete, melynél az egy motorral akként van összekötve, hogy a motort tetszőleges erőátviteli hálózatba be lehet kapcsolni, hogy a vákuumcsövek táplálására alkalmas áramot fejleszthessük; a 10. ábra azt ábrázolja, hogy lehet egy és ugyanabba a hálózatba vákuumcsöveket és közönséges izzólámpákat bekapcsolni, végül a 11. és 12. ábra a generátor egy más foganatosítási alakjának oldalnézete és függélyes metszete. A csatolt rajz 1. ábráján (2) egy oly generátor statorának sarkait vagy csévéinek vasmagjait tünteti föl, mely az ugyanazon ábrán látható áramgörbével ábrázolható áramot szolgáltatja. Eme sarkoknak és a sarkközöknek hossza körülbelül ugyanaz és ha eme sarkokat vagy vasmagokat oly módon tekercseljük, hogy az egymást követő csévék tekercselési iránya ellentétes legyen és ha ezen csévéket a 3. ábrán látható alakú és méretű sarkokkal bíró, forgó mágneses mező hatásának tesszük ki, akkor oly áram gerjed, mely az 1. ábra szerint változik. Ebben az esetben tehát az egyes hullámok aránylag szélesek, hasonlók a közönséges, a szinusztörvény szerint váltakozó áram hullámaihoz, vagyis az áram átlagos feszültsége nagy. Még inkább megközelítik ezen hullámok a négyszögletes alakot. Ettől eltérően, a 2. ábrán látható csúcsos hullám oly géppel termelt áram változását tünteti föl, melynél a (2) sarkok szélessége jóval kisebb, mint az ezek között lévő közöké. Ez a viszony, tudniillik a sarkok és a sarkközök hosszának viszonya körülbelül 1:8 lehet, ha oly áramot akarunk gerjeszteni, mely a 2. ábrán látható módon változik. Magától érthető, hogy a viszony nagyobb is lehet, mikor az áram hullámalakja némileg eltérő lesz, agyakorlatban azonban ezt a viszonyt inkább kisebbre vesszük, mert ekkor a hullám még csúcsosabb fog lenni, tehát a kitűzött czélt még jobban elérjük, Megjegyezzük, hogy az ily hullámoknál a potenciál emelkedése és esése rendkívül gyorsan történik. Az ilyen alakú hullámok további nagy előnye az, hogy a vezetékekben folyó áram átlagos feszültsége, melyet a vezetékbe állandóan bekapcsolt voltméteren olvashatunk le, mely rendes körülmények között az üzemfeszültséget és a szigetelést veszélyeztető feszültséget jelzi, kisebb, mint az 1. ábrán látható hullámok esetében, daczára annak, hogy a maximális feszültség a 2. ábrán látható esetben nagyobb, mint az 1. ábrán látható esetben. Ezért, bár a 2. ábrán látható hullámok hatása alatt a vákuumcsövek által szolgáltatott fény intenzitása annak következtében, hogy a maximális elektromotoros erő nagyobb és a feszültség emelkedése és esése gyorsabban megy végbe, tehát a molekulák által kifejtett hatás is nagyobb, az áram veszélyessége mégis kisebb, ha a dinamó csak az ezen új rendszerben szükséges frequenciát és feszültséget szolgáltatja. A hullámalak által meghatározott átlagos feszültség különböző voltát az 1. és 2. ábrán is jeleztük. így pl. ha az 1. ábrán látható hullámalaknál a gép üzemfeszültsége egy bizonyos frequenciánál a vízszintes (50) vonallal volna jelezhető, akkor a 2. ábrán látható hullámalaknál az üzemfeszültség kisebb és az (51) vonallal