33429. lajstromszámú szabadalom • Utántöltés ellen biztosított palaczk

— 2 — pok erősen rögzíttetnek, úgy hogy a nyak az üvegről le nem vehető. Az üvegtest továbbá egy függőleges hely­zetű rövid (13) nyakkal van. ellátva, inely a (2) karimával koncentrikus és a (12) teret belül határolja. Ezen rövid (13) nyak rész­ben belenyúl a levehető nyaknak (7) kam­rájába és a (14) szeleptokot hordja, a meny­nyiben ez utóbbi a (15) sapka révén a (13) nyakra van reátolva. A (15) sapkához a (16) fémszalagok segélyével egy kisebb (17) sapka van fölfüggesztve (4. ábra). A (15) sapka vagy reá van préselve a (13) nyakra, vagy pedig annak (18) karimáját alkalmas módon erősítjük az üvegtesthez. A (15) sapka fölső végén a (19) nyílás van, melynek széle kissé lefelé van hajlítva, oly czélból, hogy a (21) szelep számára (20) fészket képezzen. A (16) szalagokat (22 és 23) kereszttartók merevítik, melyeken a szelepet vezető (24) rudacska halad keresz­tül, melynek alsó végén a (25) karika révén a (26) súly függ. A (17) sapka fölül (27)-nél hasonlóképen nyílással van ellátva, hogy a szelep (24) vezetéke záráskor, illetve nyitás­kor szabadon mozoghasson. A (26) súlynak nyelére a (28) tárcsa van mereven megerősítve, mely a (17) tokba beleillik s a súly mozgását követi. A (15) sapkának fölső részéből egy gyűrű­alakú (30) körfal emelkedik ki és a szelepet körülveszi. A (31) fedő, mely a (32) szala­gok révén tartatik kellő távolban, a (30) fal fölött a szeleptokot fölül befedi. A (31) fedő és a hengeres (30) fal a levehető nyaknak (7) kamrájába nyúlnak be. Ha az üveg meg van töltve, a (14) szelepházat helyére be­illesztjük, úgy hogy a (15) sapkát a (13) nyakra reátoljuk, aztán a levehető nyakat erősítjük föl, úgy a hogy azt az előzőkben leírtuk. A (26) súly a (21) szelepet lefelé húzza s így a folyadéknak további beöntése meg van akadályozva. Ha azonban az üveget teljesen felfordítjuk, úgy a súly a szelepet nyitja s a folyadék a (17) sapka és a (13) nyak alsó része közötti résen át a (16) fém­szalagok közötti térbe és innen a (19) nyí­láson át a (31) fedő mellől az (5) szájnyílás felé. A szelep és ennek házával kapcsolat­| ban álló részek szerkezete olyan, hogy a szelepnek emelkedése (nyitása) mindaddig meg van akadályozva, míg az üveg fordított, rendes állásban nincs, de még ekkor is lehe­tetlen utántölteni, annál is inkább, mert a (31) fedő megakadályozza, hogy a szelep­hez az (5) nyíláson át bármilyen eszközzel hozzá lehessen férni. Ha az üveget megfordított állásban, nyo­más mellett akarnók megtölteni folyadékkal, úgy maga a nyomás zárná el a szelepet, mely ezen esetben mint visszacsappanó sze­lep működik; továbbá az üvegben lévő levegő sem távozhatik el. A 3. ábrából látható, hogy ha az üveg vízszintes helyzetben van, vagy a vízszin­teshez szög alatt hajlik, akkor a szelep reá­fekszik fészkére, minthogy a (26) golyó, súlya folytán a vele mereven összekötött (28) tárcsának a (17) sapka fenéklapjára támasz­kodó széle körül, mint egy emeltyűkaron kibillen és a szelepet fészkére nyomja. Ha 1 azonban az üveget teljesen felfordítjuk, a súlynak a szelepre gyakorolt hatása meg­szűnik, úgy hogy a szelep kinyílhatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Utántöltés ellen biztosított palaczk, leve­hető nyakkal és szelepházzal, az által jellemezve, hogy a szelep egy súly ha­tása folytán mindaddig fészkére nyomva tartatik, míg az üveget szájával lefelé teljesen meg nem fordítottuk, úgy hogy csakis akkor folyhatik ki a folyadék az üvegből. 2. Az 1. alatt igényelt palaczknak egy foga­natosítási alakja, jellemezve az által) hogy a szelepházat a rövid (13) üveg­nyakra egy oly (15) sapka révén húzzuk reá, melyen a szelepfészek van elren­dezve, továbbá az által, hogy a szelep kívülről való nyitásának megakadályo­zására a szelepházat fölül a (31) fedő zárja, melyet (32) fémszalagok tartanak megfelelő távolságban a szelepháztól azon czélból, hogy a kiömlő folyadék számára elegendő nagy kiömlési kereszt­metszetet biztosítsanak. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt palaczknak egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom