33377. lajstromszámú szabadalom • Jármű egysinű pályákhoz az egyensúlyt fentartó oldalsó közúti kerekekkel

kalmazva (15. ábra). mely (63) nál univer­zális csuklók közvetítésével van a kocsi­kerekekhez erősítve. Abból a czélból, hogy a jármű szükség esetén a sínről eltávolítható legyen, olyan kivitel alkalmaztatik, melynél csakis a mellső kerék van nyomókoszorúval ellátva, míg ellenben a hátsó kerekek sírna talppal bír­nak s a jármű vezetése egy külön, rovát­kolt (64) kerék segélyével történik, mely szükség esetén alkalmas berendezés segélyé­vel a sínről leemelhető (17. ábra). A (3) kerék előtt egy (65) vezető kerék vau elrendezve, gyengén domború futótalp­pal. A (66—69) szerkezet segélyével a (4) keret fölemelhető, úgy, hogy az többé nem támaszkodik a talajra. Ez alkalommal a jár­műnek egész súlya a (65) vezetőkerékre és a hátsó, a sínen futó kerékre nehézkedik. Egyidejűleg a (63) kerék hozzányomul a (70) görgőhöz s ennek közreműködésével forgattatik. A (65) kerék csapágya függélyes orsóra van szerelve, úgy, hogy az említett kerék bármily szögállást vehet fel. Mivel e kerék alkalmas módon kapcsolatba van hozva a közúti kerekekkel, az összes ke­rekek egyidejűleg vezettetnek és hajtatnak. Ha igen meredek pályaszakaszok fordul­nak elő, akkor ezen helyeken a síneket (71) csapokkal látjuk el, melyekbe, mint ez a 3. ábrán látható, a fogazott (72) kerék ka­paszkodik. E fogaskerék hajtása, megfelelő áttétel segélyével, a sínen futó kerék ten­gelyének révén következik be. A (72) fogaskerék kikapcsolása annak egyszerű fölemelése által eszközölhető, mely czélra bármely alkalmas, ismeretes szerkezet alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jármű egysínű pályákhoz, az egyensúlyt fönntartó oldalsó közúti kerekekkel, jel­lemezve egy sínen futó két vagy töhb kerékre támaszkodó állványzat vagy váz által, melynek kerete keresztirányban bizonyos rugalmassággal bír s egyrész­ről az említett vázhoz, másrészről pedig két közúti kerékhez csatlakozik, hol az egyensúlyi helyzet tökéletesbítésére két tartórugó van alkalmazva, melyek oldalt a vázra vannak erősítve és a közúti kerekeknek a talajhoz való hozzányomu­lását szabályozzák, mi mellett e közúti kerekek a sínen futó kerekekre nehéz­kedő egész megterhelésnek mindenkor csakis egy kis részét viselik. 2. Az 1. igénypottal védett járműnél olyan keret alkalmazása, mely kigörbített, meg­tört vagy egyenes tengelyekkel van föl­szerelve. 3. Az 1. igényponttal védett járműnél alkal­mazott keretnek egy kiviteli alakja, jel­lemezve két hozzáerősített tömb vagy bak által, melyekbe egy űrös tengely van ágyazva s ennek két végére a közúti kerekeket hordó karok vannak föltolva, hol az utóbbiaknak tulajdonképeni meg­erősítése az űrös tengelj-be ágyazott lapos vasak segélyével történik, úgy­hogy a közúti kerekek a talaj egyenet­lenségeit követhetik. 4. Az 1. igényponttal védett járműnek egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a kocsiszekrény négy rugalmas tartó közvetítésével támaszkodik a kocsial­vázra, mely utóbbi viszont a kerekek alvázára támaszkodik, míg a keret állé­konyságát vízszintesen fekvő rugók biz­tosítják. 5. Az 1. igényponttal védett járműnél a kocsiváz felfüggesztésének egy kiviteli alakja, olyan járműveknél, melyek forgó alvázzal bírnak, jellemezve az által, hogy említett alvázak azon karokra vannak támasztva, melyekhez a közönséges al­vázszerkezeteknél a tartórugók csatla­koznak, mi mellett e fölfüggesztés olyan tetszőleges ismert szerkezettel van ki­egészítve, mely lehetővé teszi, hogy a keret függélyes irányban lengéseket vé­gezhessen. (4 rajzlap melléklettől.) r.LLAS RfcftZVftNV TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPKSTBN

Next

/
Oldalképek
Tartalom