33369. lajstromszámú szabadalom • Tagolt kazán

Megjelent lí)05. évi június hó 27-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 33369. szám. v/e/a. OSZTÁLY. Tagolt kazán. LANGE JENS JOHAN MICHAEL GYÁBOS SVENDBURGBAN. A szabadalom bejelentétének napja 1904 deczember hó 22-ike. Találmányom tárgya egy tagolt kazán, vagyis oly kazán, melyet megfelelő alakban öntött, azonos elemekből közvetlenül állítunk össze és melyet főleg víz fölmelegítésére vagy kis nyomású gőzkazán gyanánt, pl. gőzfűtéseknél szokás használni. Jellemző a találmány tárgyát képező kazánra az, hogy nem csak mechanikus, hanem thermikus tekintetben is tagolva van, a mennyiben a tüzelőtér (rostély) is egyes kisebb, részben vagy teljesen önálló és könnyen kezelhető tűzhelyekre van osztva, minek következtében az ily tagolt kazán szerkezete és kezelése nem csak a közönséges nagy vízterű vagy csöves kazánokétól, hanem az eddig ismert tagolt kazánokétól, pl. a Strebel- vagy Hainholzer kazánétól is eltér. Ezeknek az utóbb említett kazánoknak az a közös vonásuk van az előbb jelzett kazánokkal, hogy csak egyetlen, aránylag nagy tüzelőterük van. Minden eddig ismert tagolt kazánra az jellemző, hogy a mellső faltól a hátsófalig érő nyílásokkal vagy üregekkel vannak ellátva és eme fölületek (az ütköző fölületek) függélyes középvonalán átmenő sík által szimmetrikusan megoszthatók, mely metsző sík az elemnek az üreg körül fekvő, vízzel telt terét is szimmetrikusan osztja meg, míg a különböző elemek üregei az elemek összeállításánál egymás megnyújtásait képezik és ily módon a rostély elhelyezésére szolgáló tüzelőteret alkotják. Ennek megfelelően a rostély hosszanti iránya a megosztási síkokra merőleges és hossza az elemek számától függ. Egészen másként alakulnak a viszonyok a találmány szerint szerkesztett elemeknél melyeknél az előbb leírthoz hasonló szimmetria síkok hiányzanak, a mennyiben az egyes elemeknek át nem tört, vagy legalabb nem szimmetrikusan áttört, kiugrással ellátott és többé-kevésbbé vízzel telt falai vannak. Ha az ily elemeket kazánná állítjuk össze, az egyes elemeknek azonos fekvésű és egymással külső fölületükön érintkező kiugrásai nem csak füstcsatornákat, hanem tüzelőtereket és hamúaknákat is alkotnak, a tüzelőterek és füstcsatornák hosszát pedig maga az egyes elem mérete határozza meg és ezek hosszanti tengelye az elem főföliileteivel lényegében párhuzamos. Ha tehát ily elemeket állítunk össze kazánná, az elemek száma nem a tüzelőterek hosszát, hanem azok számát határozza meg, nevezetesen a két-két elem között képződő