33322. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízben oldható kötőanyaggal készült briketteknek az időjárással szemben a kötőanyag elkokszolásával történő ellenállóvá tételére

Megjelent 1905. évi jimiiis hó 26-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jHfr HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 33822. szám, 11/a. OSZTÁLY. Berendezés vízben oldható kötó'anyaggal készült briketteknek az időjárással szemben a kötőanyag elkokszolásával történő ellenállóvá tételére. WAGNER BERNHARD KERESKEDŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 9-ike. Tettek már kísérleteket abban az irányban, hogy az oly briketteket, melyek vízben oldható kötőanyaggal készültek, a kötőanyag elkokszolásával az időjárás befolyásaival szemben ellenállókká tegyék, azonban eme kísérletek sok tekintetben nem vezettek kielégítő eredményekre. így első sorban nem sikerült nagyobb számú briketteket egyidejűleg akként megmunkálni, hogy a kokszoló térben minden egyes brikett minden oldal felől ki legyen téve a füstgázoknak, tehát minden részében egyenletesen kokszolódjék el, anélkül hogy ezenközben megéghetne. Hiányzottak továbbá oly berendezések is, melyek alkalmasak volnának a briketteknek folytonos munkafolyamatban, kokszolótér és füstgázok tökéletes kihasználása mellett való egyenletes megmunkálására. Találmányom szerint erre a ezélra egy csőalakú tokot használok, melyen a füstgázok állandóan áthúzódnak, az egyes brikettek pedig eme tokban akként mozognak, hogy elégésük vagy elpusztulásuk ki legyen zárva, egyes részeiben pedig teljesen egyenletesen kokszolódjanak el. Ebből a czélból már most a briketteket közvetlenül egymás után vagyis akként vezetjük végig a kokszolótéren. hogy az egyes brikettek közvetlenül a megelőző briketthez csatlakozzanak és folytonos csíkot képezzenek, a brikettek mozgássebességét pedig akként szabjuk meg, hogy a kokszolótérből a brikettek kokszolódva távozzanak. Eme berendezés a csatolt rajzon több foganatosítási alakban látható. így az 1. ábrán hosszmetszetben, a i 7 2. ábrán keresztmetszetben látható foganatosítási alaknál (1) egy bádogtok, melybe a füstgázok a (2) nyíláson jutnak be, hogy a tokon hosszanti irányban áthaladva, a (3) nyíláson távozzanak. A briketteket, melyek kötőanyagát el kell kokszolni, a (4) nyíláson vezetjük be a csőbe, pld. egy (5) szárny közvetítésével, mely szárny forgásánál a brikettsajtóból a (6) adogatóasztalra jutott brikettet megfogja és a (4) nyílás felé mozgatja. Amint a folytonos forgást végző szárny elé egy újabb brikett érkezik, a szárny eme brikettet megfelelő hosszúságú (pld. egy brikett hosszával egyenlő) úton előretolja, úgy hogy ez a már a tokban — pld. egy (7) szitafenéken nyugvó brikettekhez csatlakozik, ennek következtében a tokon véj gig haladó brikettek egy csíkot alkotnak. A brikettek vezetésére szolgáló (7) szitafenék-