33310. lajstromszámú szabadalom • Karburátor
2 -Az ismert berendezésű (N) folyadéktartány az (1) talapzat oldalából kiálló csőre van erősítve. Másfelől a keverő készülék (7) fejrészére a (V) elgőzösítő készülék van csavarolva, mely egyszerűen egy függélyes hengeres csatornából áll. melyben a levegő és petróleum keveréke alulról fölfelé végighalad, továbbá egy koncentrikus kettős köpenyből, melyben a motorból távozó gázok keringenek. Mivel a keverék által átfutott csatorna ily módon állandóan föl van hevítve, a petróleum gőzzé alakul s a levegővel bensően keveredik. Az elgőzösítő fölhevülése a fő kibocsátó csatornába iktatott (P) fojtószelep segélyével szabályozható, mely oly módon van egy a kibocsátó csatornával közlekedő csőben elrendezve, hogy különböző helyzeteiben az összes eltávozó gázokat a fő csatornába, vagy pedig az elgőzösítőbe terelheti, vagy ezen gázok egy részét a fő csatornába, másik részét pedig egyidejűleg az elgőzösítőbe téríti, úgy hogy az elgőzösítő mindig az alkalmazott karburáló folyadék természetének megfelelően hevíthető föl. A (P) fojtószelep vonórudak vagy efélék segélyével szabályozható. Az elgőzösítő bői távozó robbanó keverék az (M) fojtószelepen keresztül jut a motorhoz, mely szelep kézzel vagy a motor szabályozó szerkezete segélyével állítható be-A karburátor egy (10) csavaranyával van a motorra vagy a jármű vázára erősítve. Indítás alkalmával a (b) pótnyilások teljesen el vannak zárva, s a (b) kürtő átmérője úgy van megválasztva, hogy, mint említve volt, a motor leglassúbb járását is lehetővé tegye. A menetközben bebocsátandó pótlevegő mennyiségét a (c) fogantyúval szabályozzuk. A (P) és (M) fojtószelepek a mótor elhelyezése szerint az elgőzösítőtől kisebb nagyobb távolságban rendezhetők el, azon_ ban kapcsoló csöveik az elgőzösítő meg. felelő karimáival minden esetben tetszés szerinti alkalmas módón vannak összekötve. Ez okból a fojtószelepek tokjait a rajz az elgőzösítőtől elválasztva tünteti föl. Az új karburátornál, ha menetközben közönséges petroleumot használunk, indításkor könnyen illó szénhidrogént alkalmazhatunk az elgőzösítő fölhevítésére s ha az elgőzösítő már eléggé fölmelegedett, az illó szénhidrogén csapját elzárjuk és a petroleumcsapot megnyitjuk. Ha illó szénhidrogént egyáltalában nem akarunk használni, akkor az elgőzösitőt erős lángú lámpával hevíthetjük fel, melyben csupán közönséges petróleum ég. Ha az elgőzösítő már eléggé fölmelegedett, a motort megindítjuk, s mivel az elgőzösitőt ettől kezdve a motorból távozó gázok hevítik, a lámpát kioltjuk. Ha menetre is illó szénhidrogént használunk, akkor a (V) elgőzösítő és a (P) fojtószelep elmaradhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Karburátor robbanó motorokhoz, jellemezve egy beállítható tűszeleppel ellátott s egy porlasztó kúpot tartó fúvókából álló keverő készülék által, mely egy meghatározott átmérőjű (6) kürtővel van körülvéve, míg ez utóbbit alul egy kerületén az indításhoz szükséges levegő bebocsátására szolgáló (a) nyílásokkal ellátott cső, fönt pedig egy másik (7) cső veszi körül, mely az előbbi csőtől el van választva, s kerületén a pótlevegő bebocsátására szolgáló (b) nyílásokkal bír, melyek egy kívülről működtethető (8) hüvely segélyével többé-kevésbbé elzárhatók, a hol a (7) csőre, annak meghosszabbításában egy harmadik függélyes (V) elgőzösítő cső van szerelve, melynek kettős köpenyében a motorból távozó gázok keringenek oly czélból, hogy ezen csőben a karburáló folyadék elgőzösíttessék. 2. Az 1. igényponttal védett karburátornak egy foganatosítása, jellemezve egy (P) fojtószelep által, mely részben a mótor kibocsátó vezetékében, részben egy ezen vezetéket az elgőzösítővel összekötő csőben van elrendezve oly módon, hogy a motorból távozó összes gázok az elgőzösítőbe vagy a fő kibocsátó vezetékbe,