33289. lajstromszámú szabadalom • A peczek jelzéséra szolgáló 0-59-ig terjedő számokkal ellátott tárcsával bíró villamos óra
(10) tengelyen alkalmazott (11) kerék és a (12) kerék közvetítésével a (7) csőre ékelt (13) órakerékkel van összekötve. Itt is az áttétel olyképen van megválasztva, hogy az órakerék 12 óra alatt fordul meg egyszer. A negyedes csőre vagy (5) negyedes kerékre a (14) tárcsa van megerősítve, mely közel a kerületéhez egyenlő távolságokban a 0, 1 59 számokkal van ellátva, úgy hogy a negyedeskerékkel összekötött (14) tárcsa minden perczben egy számmal továbbíttatik s ennek következtében perczek jelzésére szolgál. Az órák jelzésére a kerületén 1—12-ig terjedő számokkal ellátott (15) körív szolgál, mely a (16) karokkal a negyedes csövön lazán ülő (17) agyhoz van erősítve és tetszés szerintimódon, pl. a (18) vezeték által (1. ábra) tartatik meg függélyes helyzetben. A (15) körívnek forgatására ismert módon a (19) tengelyen ülő (20) körhagyótárcsa és egy ezzel együtt forgó (21) csillagkerék szolgál. Utóbbi tizenkét foggal van ellátva és az (5) negyedes kerékre erősített (22) peczek által minden órában egy foggal forgattatik el. A (15) körív egyik (16) karján a (23) peczek van megerősítve, mely a (24) rúgónak hatása következtében a (20) körhagyó tárcsa kerületének támaszkodik. Utóbbi tárcsa, mint a 2. ábrából látható, olyképen van kiképezve, hogy sugara egy bizonyos minimumtól egy bizonyos maximumig nő, úgy hogy a körhagyó tárcsának a (21) csillagkerék által közvetített x /ia fordulatánál a (15) körív a (23) peczek közvetítésével a nyíl irányában (2. ábra) egy számmal továbbíttatik s azután, mihelyt a (23) peczek a körhagyó tárcsának legnagyobb sugarát elhagyta, a (24) rúgó hatása következtében azon helyzetbe jön, melyben a (23) peczek a körhagyó tárcsának legkisebb sugarával érintkezik. (25) a mutató lap (1. ábra), mely az órákat és perczeket jelző számok részére (26)nál ki van vágva és a (27 28) mutatók részére a szokásos körben fekvő beosztással is el van látva. A (27) óramutató a (7) csőre, a (28) perezmutató pedig a (6) negyedes csőre van megerősítve. A (19) tengely egyrészt az (1) lemezbe, másrészt pedig egy utóbbin megerősített (29) karba van ágyazva. Hogyazi(5) és (15) kerekeknek maguktól való elfordulását meggátoljuk, tetszőleges fékező szerkezetet alkalmazhatunk; a föltüntetett esetben e czélra (30 és 31) kilincsek szolgálnak. A (3) keréknek visszafordulását szintén tetszés szerinti módon akadályozhatjuk meg; így pl. alkalmazhatunk a (2) tengelyen egy (32) kilincskereket, melybe a (33) kilincs kapaszkodik. A mint már említve volt, a (3) kereket s így az egész óraművet is elektromágnesek mozgatják, a mi tetszés szerinti ismert módon vihető keresztül. A mellékelt rajz 2. ábráján példaképen egy ilyen szerkezet van bemutatva. Ez egy (34) emeltyűből (2. ábra) áll, mely egyik végén a (35) elektromágnes fölött fekvő (36) horgonnyal van ellátva, másik végével pedig a (4) peczkek közé nyúlik olyképen, hogy, mihelyt a (35) delej a (36) horgonyt magához rántja, a (3) kereket egy peczekkel elforgatja. Hogy az emeltyű az önsúlya vagy egy rúgó által eszközölt visszaforgatásánál a (4) peczkeknek kitérhessen és mindig azok alá nyúljon, az emeltyűnek a peczkek közé nyúló karjára ismert módon a (37) rúgó van megerősítve, mely majdnem egész hosszában az emeltyűkaron rajta nyugszik. A (3) keréknek azonban csak minden i perczben szabad egy peczekkel elfordulnia, a miből következik, hogy az elektromágnest is csak minden perczben egyszer, és pedig csak nagyon rövid ideig szabad gerjesztenünk. Mint ismeretes, e czélra a horgonykeréktengelyen egy be- és kikapcsoló készüléket alkalmazunk, melynek járását az inga szabályozza, úgy hogy ez a be-és kikapcsolást mindig egyenlő időközökben végzi. A mellékelt rajznak 2. és 4. ábráján példaképen egy ilyen szerkezet van bemutatva. A (2) tengelyen a (39) tárcsa ül lazán, mely azonban a horgonykerék (38)
