33253. lajstromszámú szabadalom • Éggömb
Megjelent 1905. évi jniiius hó 17-én. MAGY. ^-fttt. KIR SZABADALMI 1VATAL SZABADALMI LEI RAS 88253. szám. VII/d. OSZTÁLY. Éggömb. DR MALINA FRANZ ORVOS WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 deczember hó 23-ika Jelen találmány tárgyát éggömb képezi, melynek segélyével a nap és csillagok járása óráról-órára, továbbá a nappaloknak az évszakok szerinti hosszabbodása és rövidülése, valamint egyúttal a nap fölkeltének és lementének ideje és helye is megadható. Ezen czélból a gömbön egy áttetsző félgömbalakú süveg van elforgathatóan elrendezve, melynek széle a mindenkori megfigyelő hely láthatárának felel meg s mely a gömbön beállítva, az illető helyről látható összes csillagképeket elfödi, úgy hogy ezek minden nehézség nélkül föllelhetők, mivel itt az ismeretes csillagászati térképektől eltérően, melyek mint vízszintes vetületek csak széthúzott képeket adnak, a csillagok állása az égbolton és a gömbön egymással megegyezik. Viszont, ha az égbolt ismeretes csillagképeiből indulunk ki, akkor megfordítva, ezen éggömb segélyével az időt és a világtájakat a földön meghatározhatjuk, úgy hogy az éggömb úgy tájoló, mint nap-, illetve csillagóra gyanánt is használható. Úgyszintén ezen készülék a csillagászati földrajz alapfogalmainak magyarázatánál czélszerű taneszköz gyanánt is szolgálhat. A mellékelt rajzon az 1. ábra az éggömb oldalnézete, a 2. ábra elölnézete, a 3. ábra alulnézete, a 4. ábra pedig fölülnézete. Az (1) éggömbön, melyre a csillagképek föl vannak rajzolva, egy (2) gomb foglal helyet, mely a napot ábrázolja s a (3) lyukak által meghatározott nappálya tetszőleges helyére állítható. A déli félgömb azon (4) részén, mely a mi szélességi fokainkon sohasem látható (vagy pedig közvetlenül a nappályánál), a hónapok, nagyobb méretű éggömbökön pedig egyes vagy az összes napok is föl vannak jegyezve s ezen beosztás egyes pontjain keresztül (8) magassági körök vannak húzva, melyek a nappályával való (3) metszési pontjaikban a nap helyzetét az illető magassági körhöz tartozó hónapban vagy napban pontosan meghatározzák. Az éggömbön egy áttetsző vagy áttört, félgömbalakú (5) süveg van a (6) tengely körül forgathatóan elrendezve, mely olymódon van a gömbre helyezve, hogy (7) széle a megfigyelő hely láthatárának felel meg. Az égbolt legmagasabb pontját (zenit) a
