33217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiszeptikus ill. konzerváló hatású fémszappanoldatok előállítására

— 3 — rezsó elegyét, káliszappan helyett pedig nátron- vagy ammonszappanokat (vagyis a zsír vagy gyantasavaknak ammonvegyiileteit) is alkalmazhatjuk és pedig úgy a telített, mint a nem telített zsírsavak szappanjait, valamint gyantaszappanokat, nemkülönben különféle alkáli- és aminszappanok elegyeit is, mi mellett természetes, hogy vízben oldható termékek előállítására a vízben jól oldható szappanokat használjuk. A használt szappanok akár neutrálisak, akár pedig zsírsav vagy alkáli felesleget tartalmazhatnak. Ahelyett, hogy a kész alkáliszappanok fenolos oldatát adnók valamely rézsó vizes oldatához, aképen is járhatunk el, hogy ezen oldószerekben zsír vagy gyantasavakat oldunk és rézbydrooxydot, oxydot vagy oxydult hagyunk reájuk hatni Ekkor közvetlenül a rézszappan képződik, mely keletkezési állapotban a fenolokban simán oldódik; a szerint, a mint az összes zsír- vagy gyantasavat rézzel vagy ennek csak egy részét rézzel és a többit alkálival kötjük, ezen az úton is ugyanoly I mennyiségarányok mellett, a milyeneket a fönti adatokban foglaltatnak, vagy vízben oldhatatlan, vagy vízzel emulgálható vagy vízben oldható rézszappanoldatokat állíthatunk elő. Lehetséges továbbá, bár kevésbé simán, ismert módon előállított kész rézszappannak fenolokkal, illetve fenolokkal és alkáliszappannal való keverése útján hasonló, vízzel nem elegyíthető vagy elegyíthető vagy vízben oldható rézszappanoldatokat előállítani. Hasonló módon, a mint azt az előzőkben rézszappanoldatokra ismertettük, a többi fémsóknak, valamint két vagy több fémsó elegyének vízben oldhatatlan vagy vízben teljesen oldható fenololdatait is előállíthatjuk. Az egyes fémsókra nézve természetszerűen különböző vízben való oldhatósági arányokat esetről-esetre könnyen megállapíthatjuk a képen, hogy először az illető fémsóknak koncentrált vízben oldhatatlan fenololdatait állítjuk elő és ezekhez fokozatosan alkáli- vagy ammonszappanokat, illetve ezeknek fenolos oldatait adjuk mindaddig, míg a vízben való oldhatóság kívánt mértékét elérjük. A szóbanforgó fémszappanoldat typikus példája gyanánt e helyen különösen az ólomszappanoldatra utalunk, minthogy ez egy magában véve oldhatatlan fémszappan meglepő viselkedését világosan mutatja fenolkálioldatban. Ha 100 súlyrész gyantát hevítés közben 100 súlyrész nyers krezolban oldunk és az egészet annyi ólomoxyddal keverjük, a mennyi a gyanta elszappanosítási számának megfelel, úgy olyan ólonirezinátoldatot kapunk homogén félig szilárd tömeg alakjában, a mely nyers krezollal higítva olyan oldatokat ad, melyek vízzel sem tiszta oldattá, sem állandó emulzióvá nem elegyíthetők. Ha azonban az ilyen nyers krezolólomrezinátoldathoz körülbelül ugyanannyi vízben jól oldható alkáliszappant adunkkrezololdat alakjában (1 : 1), úgy olyan tömeget kapunk, mely vízzel emuigálható és ha valamivel több alkáliszappant adunk hozzá, vízben oldható. Hasonló viselkedést tapasztalunk, ha gyanta helyett zsírsavakat, pl. olajsavat, fenolok helyett szénhydrogéneket és több alkáli- vagy ammonszappant használunk. Jelen eljárással tehát sikerül ólomtapaszt is vízzel emulgálni, illetve vízben oldhatóvá tenni. A találmány értelmében még előállítható fémszappanoldatok közül a következőket kívánjuk még minőségük és sajátságaik tekintetében közebbről jellemezni. A fenolok segítségével előállítható koncentrált vízben oldhatatlan vasszappanoldat barna színű fára vagy más anyagokra jól mázolható, a fenolok aránylag magas forrpontjához viszonyítva meglepő gyorsan és simán szárad fényroázszerű fénnyel, alkáliszappanoldatokban vagy kátrányolajalkáliszappanoldatokban oldódik. Körülbelül f elénj i egészen ugyanannyi alkaliszappan vagy vízben oldható nyers krezolszappanoldattal (1 :1) elegyítve vízben oldhatóvá válik. A megfelelő mangánszappanoldat barna, a kobaltszappanoldat gyönyörű ibolyavörös, a nikkelszappanoldat almazöld. Viselkedésük hasonlít a vasszappanoldat viselkedéséhez.