33198. lajstromszámú szabadalom • Melegkicserélő készülék
— 2 -esetben csak azon az oldalon rendezünk el lemezeket, a melyen a kisebb melegátvivő együttható van. így forró égési gázok melegének párolgó folyadékra való átvitelénél csak a gáztérben helyezünk el lemezeket. A mi a lemezeknek egymástól való kiváut, lehetőleg kicsi távolságát illeti, úgy ennek legkisebb méretét gyakorlati tekintetek, különösen az eldugulás lehetősége és a túlságos csökkentés folytán fellépő igen nagy súrlódási ellenállás szabja meg. A sebesség, mellyel az anyagok a lemezeken tovahaladnak, azoknak minden pontján az elérhető legnagyobb legyen. Ezen sebességet a mozgáshoz szükséges gép, kémény vagy más berendezes által létesített nyomáskülönbség költsége és különleges körülmények szabják meg, mint pl. leválott kondenzatumok tovaragadása hűtési folyamatoknál. Hogy a sebesség közelítőleg ugyanaz maradjon, azt az által érjük el, hogy a csatornák keresztmetszete egyenlő marad; a sebesség csak annyiban változik, a menynyiben azt a lassanként hidegebbé (melegebbé) váló anyagnak térfogat változása és szerkezeti tekintetek, pl. a lemezeknek sugárirányú elrendezésénél azoknak nem egészen párhuzamos helyzete, megszabja. Miután a csatornák megközelítőleg egyenlő alakkal és hosszúsággal birnak, ennélfogva a meleghordozók súrlódása valamennyi csatornában ugyanaz és a csatornák fölötti elosztás egyenletes. Mindegyik lemez egyenletesen részt vesz tehát és pedig mindkét föltiletével a melegkicserélés közvetítésében. A csatornáknak egyszerű, kevés ellenállást nyújtó fölülete azzal a hatással jár, hogy az anyag mozgatására rendelkezésre álló nyomáskülönbséggel az anyagnak lehetőleg nagy sebességét érjük el, vagyis, hogy a megengedhető legnagyobb sebesség elérésére csekély munka szükséges. Az elérhető sebesség szempontjából azonfölül még nagyon előnyös, hogy a meleghordozók áramának csak a lemezek éles szélei vannak ellene állítva, úgy, hogy tehát a keresztmetszet változások és az ez által okozott összehúzódása veszteségek igen kicsinyek. Az irány, mellyel a meleghordozók az új készülékben mozognak, választható egyenáramúnak vagy ellenáramúnak vagy pedig egymással keresztezőnek. Ehhez képest a lemezek az egyik anyag áramúban vagy párhuzamosan vagy keresztben állnak a másik anyag áramában levő lemezekhez. A lemezek által képezett fűtőföliilet olcsó, mert a lemezeknek sík alakja az anyag legolcsóbb alakja és lényeges hulladékok nélkül és csekély üzemköltséggel állíthatók elő bádogból vagy pedig öntés útján. Ezen alak igen hatásos, mert mindegyik lemez pontja egyenletesen részt vesz a hőkicserélésben és a meleghordozóknak a kényszermozgású rétegelosztás, valamint a csatornáknak kevés ellentállást ayujtó egyszerű alakja folytán lehetővé való nagy sebessége következtében a fölület-egység fajlagos teljesítménye igen magas. Ennélfogva a meleghordozónak csak rövid úton és rövid ideig kell a fűtőfölülettel érintkezésben lennie.Ellen tétben amaz uralkodó igyekezettel, hogy jó hatás elérése czéljából lehetőleg hosszú tartamú érintkezés létesítendő, inkább a rövid tartamú érintkezésre, mint a melegátvitel legtökéletesebb formájára kell törekednünk. A fűtőfölület nem képezi egyúttal a választó falat a két közeg között, annak tehát nem is kell,- a két közeg között esetleg fönnálló nagy nyomáskülönbség miatt, erősebb falunak lennie, mint a hogy azt a melegátvitel megköveteli, sőt a fűtőfölület léu3r egesen hozzájárul a merevítéshez és ez által a válaszfal vastagságának csökkentéséhez. A fűtőfölület és válaszfal elválasztása lehetővé teszi, hogy mindegyiket különleges föladatuknak megfelelően, a legalkalmasabb anyagból készíthessük, A meleghordozóknak mindenütt Lehetőleg nagy sebessége számára aránylag csekély munkafogyasztás szükséges és nagy haszonhatás kevés anyagelhasználással létesíthető. Az üzemköltségek és befektetési költségek tehát a lehető legkisebbek és a készülék nagyon gazdaságosan dolgozik. A készülék minden esetben alkalmazható folyós, gőz- vagy gázalakú testek közötti melegkicserélésnél, hűtésre épen úgy, mint melegítésre.
