33187. lajstromszámú szabadalom • Altalajmívelő ekevas

- 2 -nak a barázda fenekén haladó végéig nyúlik le és elől metsző éllel bír. E metszőéi a csoroszlyától oldalt elrendezett és ferdén hátrafelé emelkedő, síklapú és négyszögletes alakú (c) ekevasnak a vonó erő irányára merőlegesen elrendezett, a barázda fenekén haladó (z) metsző éle előtt foglal helyet, úgy hogy tehát előbb a (b) csoroszlya metsző éle működik és csak azután a (c) ekevas (z) metsző éle. Ez által a földcsík, mely valamivel szélesebb, mint a (c) ekevas, a (b) csoroszlya metsző éle által, tehát függélyes irányban elmetszetik és miután ezen elmetszés megtörtént, csak akkor működik az ekevas (z) metsző éle, mely a függélyes irányban elmetszett földcsíkot vízszintes irányban metszi keresztül, mire ez, az altalajmívelő ekevas tovamozgása közben, a ferdén hátrafelé emelkedő (c) ekevas ferde lapjának közvetítésével csak csekély vonó erővel emeltetik a levegőbe, hogy azután a (c) ekevas fölső, hátulsó (y) keresztéle fölött ismét a földre lehulljon. A talaj ama része, melyet a rajz 5. ábrája szerint, a (c) ekevas (z) metsző éle oldalt el nem ér, a földcsík fölemelkedése közben letörik és a legtökéletesebb módon és a legcsekélyebb erőszükséglet mellett meglazul és szétporlad a nélkül, hogy eközben rétegváltozástól és a föld keveredésétől, vagy talán megfordulásától tartani kellene. Altalajmívelő ekéken két ilyen altalajmívelő ekevasat lehet elrendezni, a mint ez a 4. ábrán föl van tüntetve, és pedig egyiket az ekegerendely jobb-, a másikat annak baloldalán, úgy hogy, miután a mellső altalajmívelő ekevas munkáját befejezte, a mellette lévő hátulsó ekevas végzi munkáját. Lehet azonban csak egy ilyen altalajmívelő ekevassal bíró ekét is készíteni, mikor is az ekevas megfelelően szélesebb kell hogy legyen. Az ismertetett ekevas alkalmazása rendkívül sokoldalú lehet, pl. használható az földalatti rétmegmunkáló eszközök, kapáló ekék és mindennemű kapáló gépek, extirpatorok, irtó kapák és gyökeres növények kiemelésére szolgáló gépek készítésére. Legyen itt megjegyezve, hogy olyan gyökérkiemelő gépek, melyeknél szintén két egymás mellett elrendezett kés keskeny földcsíkot emel ki, ismeretesek ugyan már; ilyen pl. a 74741. sz. német birodalmi szabadalom tárgya is; ezen elrendezésnél azonban hiányzik a ferdén hátrafelé emelkedő kormánylap, miáltal a lemetszett földcsík ! lazítása nem történhetik oly módon, mint a fönt leírt altalajmívelő ekevasnál. I A 6., 7. és 8. ábrák oldalnézetben, elölnézetben és fölülnézetben egy további kiviteli alakját ábrázolják a találmánybeli altalajmívelő ekevasnak, melynél a (b) cso-1 roszlya metsző éle elől és lent ívalakban ki van kanyarítva, úgy hogy a csoroszlya (f) metsző élének alsó vége nem hegyes, hanem ívalakú görbét alkot, mely egy fölfelé irányított, körülbelül tojásalakú nyílásban végződik. E nyílás közvetlenül a (b) csoroszlya és a (c) ekevas mellső alsó csatlakozási helye mellett foglal helyet. Ezen elrendezéssel azt czélozzuk, hogy az altalajmívelő ekevas mindig egyenletesen nyomuljon a talajba és hogy ezen benyomulásnak a csoroszlya és az ekevas közé ékelődő idegen testek által való megzavartatása meghiúsíttassék, sőt inkább ezen idegen testek a kellő módon szétapríttassanak és elvezettessenek. Ha ugyanis ezen második kiviteli alaknak megfelelő altalajmívelő ekevas a földbe való benyomulása alkalmával akadályokra, illetőleg idegen testekre talál, melyek a csoroszlya és az ekevas közé beékelődni igyekeznek, akkor ezek, a nélkül, hogy káros befolyással lehetnének az altalajmívelő ekevas munkájára, a csoroszlya és az ekevas közti hézagon át a csoroszlyának nagyobb, tojásalakú nyílásába jutnak, a hol azok szabadon mozoghatnak és a föllazított földtömeg által oldalt az ekevas fölé, hátrafelé emeltetnek és így a munka zavarása nélkül a földre lerakatnak. A csoroszlya (f) metsző éle egyszersmind szétmorzsolólag hat az ilyen akadályokra. Teljesen lehetetlen tehát, hogy ilyen testek ékelődhessenek szorosan a (b) csoroszlya és a (c) ekevas közé, mi mellett a cso-