33183. lajstromszámú szabadalom • Készülék levélbélyegek önműködő fölragasztására

a bélyeget egy pillanatig' fogva tartsák. | Hogy a bélyegzőnek a bélyeg fölragasztása alkalmával való leszorításakor a (22) lemez a (28) csúcsokon túl haladhasson, a (23) lemez a csúcsoknak megfelelőleg ki van vágva (5. ábra). A 4. ábrában a bélyegszalagnak az (1) tekercsre való föltekercselésére szolgáló készülék van föltüntetve, mely az ismert módon az asztal szélére erősíthető kis (29) állványból áll, melybe az (1) dob behelyezhető és a (30) forgattyú segélyével forgatható. Az első bélyeg rögzítésére a dob a (44) csúcsokkal van ellátva. Több készülék egyesíthető egy (31) szekrényben, melyből csupán a (11) és (36) gombok állanak ki és melyen (32) ajtókés (33) födök vannak alkalmazva, melyeken keresztül az egyes' (1) tekercsekhez kényelmesen hozzá lehet férni és a szalag behelyezésekor a (4) szorítóhengereket föl lehet emelni. A (34) emelők, melyek a rúgó megfeszítésére szolgálnak, a (32) ajtókon keresztül szintén hozzáférhetőkké válnak. A készülék működési módja a következő: Tekintsük a készüléket oly állapotban, hogy az összes (16) rugók meg vannak feszítve, az (1) tekercsek mindegyike másmás bélyegfajtával van ellátva, a (2) szalagok a (38) csúcsokba vannak akasztva és egészen a (39) tölcsér szája elé vannak hozva. A (4) szorítóhengerek helyükre vannak téve és a (32) ajtók és (33) födelek be vannak csukva. A készülék ekkor használatra kész állapotban van. Ha most bizonyos értékű bélyeget akarunk fölragasztani, a megfelelő bélyeget tartalmazó készűlékrekesz (11) gombjára kis nyomást gyakorolunk, miáltal a (10) rúd közvetítésével a (9) kilincsemelő lenyomatik és a (13) kilincskerék a (16) rúgó hatására egy foggal, a (3) dob egy bélyeghossznak megfelelő szöggel fordul el, úgy hogy a bélyegszalag egy bélyegnek megfelelő hosszal tolatik előre és az első bélyeg a (39) tölcsér nyílása alá, pontosan a (17) párna fölé jut. Ezután a bélyegzőt a (39) tölcséren keresztül a bélyegre szorítjuk, de úgy, hogy a kés a dob felé legyen fordítva. Eközben a bélyegző két vezető nyúlványa a (21) keretre fekszik, ezt leszorítja, úgy hogy a bélyeg begummizott oldala a (17) nedvesítő párnával jut érintkezésbe és a (27) kés a bélyeget a (2) szalagról levágja. A bélyeg a bélyegző (23) lemezéhez illeszkedik és a bélyegző fölemelése alkalmával a (28) csúcsok által visszatartatik. Ha most a bélyegzőt azon helyre nyomjuk, melyre a bélyeget ragasztani kívánjuk és egyszersmind a (40) gombot megnyomjuk, a (23) lemez a bélyeget a kívánt helyre szorítja és fölragasztja. Gyors üzemnél úgy állítjuk be a (35) hüvelyt, hogy a (21) keret lefelé mozgásakor a (37) peczek a (9) kilincsemelőt leszorítsa. Ekkor a (11) gombot nem kell mindig megnyomni, hanem a készülék egészen önműködően továbbítja a bélyegszalagot, mivel valahányszor a bélyegzővel a nedvesítő párnán lévő bélyeget fölvesszük, a (21) keretnek eközben való leszorítása alkalmával a (37) peczek a (9) emelőre hatván, a dobot oldja és egy bélyeghossznak megfelelő szöggel hagyja elfordulni. A (4) szorítóhenger nehéz fémből állhat, hogy súlya elegendő legyen a dob és henger közötti biztos vezetés létesítésére, azonban a szorítóhengert esetleg rúgóval is terhelhetjük, pl. a henger mindkét oldalán a henger tengelyére működő rugók segélyével, vagy pedig a (15) keretre kengyelt ágyazhatunk csuklósan, mely meggörbített rúgó segélyével nyomást fejt ki a hengerre. A világosság kedvéért ezen, különben is ismert szerkezeti részletek nincsenek a rajzban föltüntetve. Mint az 5. ábrából látható, a (27) kés a bélyegző egyik hosszoldalán van elrendezve, mivel a bélyegeket hosszabbik oldalukkal képzeljük szalaggá egyesítve. A (28) csúcsok a bélyegző két rövidebb oldalán vannak alkalmazva és a dob és a szorítóhenger szélessége a bélyeg hosszának felel meg. Oly esetekben azonban, ha fölirások stb. miatt a bélyegeknek rövidebb oldalukon kellene összefüggniök, a (27) késnek abé-