33157. lajstromszámú szabadalom • Gép zárókupakoknak palaczkokon való megerősítésére

- 4 — lik ki, mely éppen a kupakolófej alatt van elrendezve és ennek tengelye alatt fölül és alul nyílásokkal van ellátva. A fölső nyí­lásban a hengeres (101) csavaranya van elrendezve, mely, mint a 37. ábrából lát­ható, a forgásának megakadályozására szár­nyakkal van ellátva, és a (120) rúgón nyugszik. A (101) anyán a (103) csavarorsó megy keresztül, mely fölső végén hordja a (104) palaczktartó tárcsát. Ez tányéralakú és ru­galmas hetéttel van ellátva. A palaczktartó tálcza, mint a 39. ábrabeli fölülnézetből látható, sugárirányú hornyok­kal van ellátva, melyek a (103) csavar hosszában végigmenő furatba torkolnak és a netalán a palaczkokból kiömlő folyadék lefolyását engedik meg. A palaczktartónak forgatásával annak magasságát a (101) csavaranyában a palacz­kok magasságának megfelelőleg beállíthat­juk és a kivánt helyzetben (106) ellencsavar­anyával biztosíthatjuk a (103) orsót. A (103) csavarnak a (100) tartó alsó ré­szén és a (108) vezetéken keresztülmenő vége sima, ezen sima vég és a csavarmenetes rész között pedig (109) hengeres fogasrúd alakjában van kiképezve, melyre az alantabb leírt czélból a (111) csapra ágyazott (110) differenciális kilincsek működnek. Ezen kilincsekhez a fölfelé nyúló (112) lemez van erősítve, mely a (114) csapra ágyazott (113) villába nyúlik. A villát hordó emelő fölső karjának jobboldali szélső állá­sát a 30. ábrán látható (115) ütköző hatá­rolja. A mint a 3. és 30. ábrából látható, a (8) csap annyira nyúlik ki, hogy a (113) emelő fölső karját érinti. Ha már most a kupakolás közben a (3) rúd lefelé mozog és ezzel együtt a (8) csap is, ez utóbbi bizonyos helyzetben a (113) emelő kidomborodó alsó végét eléri, miáltal ezt jobbfelé mozgatja (30. ábra és 3. ábra) és ezáltal a (110) kilincseket a (109) foga­zásba nyomja úgy, hogy a gép ezen álla­potában a palaczktartót megakasztja. Ezen pillanat akkor következik be, a midőn a kupakolófej bizonyos meghatározott pl. 12 mm. távolságban áll legalsóbb helyzetétől. A (110) kilincsek a (108) vezeték egy furatába helyezett és a 30. ábrában ponto­zottan föltüntetett rúgó segélyéyel tarthatók a (109) fogazásból kiemelt helyzetben. A 30. és 31. ábrában föltüntetett szerke­zet egy módosított alakja van a 32. és 33. ábrában föltüntetve, melynél a (103) csavar a (100) tartó alatt elrendezett (120) csavar­anyán megy keresztül, mely a lapos és a (108) vezeték tartójában kiképezett (122) vezetékben vezetett (121) fogasrúdra van szerelve. A lapos fogasrúd a hengeressel szemben azon előnyt nyújtja, hogy a (110) kilincsek a fogakban nagyobb támasztó­föliiletet lelnek, mivel a lapos fogasrúd­nál a fogak szélessége nagyobb lehet, 111 -a fogak teljes szélessége igénybe vehető, miáltal a részek kevésbbé kopnak. A gép működése a következő: Először a palaczktartót állítjuk be oly magasságra, hogy ez a palaczkok átlagos magasságának feleljen meg, melytől a pa­lackok 10—12 mm.-rel térhetnek el és a lezárandó palaczkot a palaczktartókra he­lyezzük. A gép részei ekkor az 1., 2, 3. és 4. ábrában föltüntetett helyzetben álla­nak. A kupakolófej részeinek a 4. ábrában látható viszonylagos helyzetét, ill. a kupa­kolófejnek a gép többi részeihoz való ezen helyzetét az I. állásnak fogjuk nevezni. Ekkor a (7) forgattyúcsap legmagasabb helyzetében a (lb) excenter pedig úgy áll, hogy a (40 és 62) gyűrű egymástól lehető­leg el vannak távolítva és a (42) tartócsapok (88), ill. (87) kiugrásaihoz támaszkodnak. A (85) peczkek kúpos végei az (52) húzópofák (53) orraival érintkezésben állanak és ezeket egészen befelé szorítják. A 4—9. ábrában a számjelzések részben nincsenek alkalmazva, hogy a kisebb szer­kezeti részletek ábrázolását ne zavarják, azonban az ide vonatkozó jelzéseket a 22., 23., 24. és 25. ábrában meg lehet találni. A kupakolófej fönt leírt I. állásában a fölerősítendő zárókupak befogadására kész. Ezen czélból a (90) csatornát előzőleg megtöltöttük egészen a (96) rúgóig záró­kupakokkal és a mint most még egy záró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom