33155. lajstromszámú szabadalom • Újítás dugattyús gépeken
— 2 -keréknek, illetve (i) tengelynek minden két fordulata alatt egyszer fordul körül. A dugattyú (11) nyílással van ellátva, mely a dugattyu forgása közbeii az (a) henger (o) rézsútos bebocsátó nyílásával jön összeköttetésbe, ahol az (o) nyíláshoz a hajtóközeg a (p) csövön vezettetik. Az (n) nyílás továbbá az (a) henger (q) kibocsátó nyílásával is összeköttetésbe jön, mely nyílás csupán egy a henger falában kiképezett rézsútos hasítékból áll, mint az 1. és 2. ábra világosan mutatja. A föltüntetett gép a Beau de Rochas vagy Otto-féle körfolyam szerint működik-Az (f) dugattyú kifelé mozdulásának első időszaka alatt az elégett ndő gáz vagy egyéb közeg a (p) csövön s az (o) és (n) nyílásokon a dugattyú (g) csőszerű toldatába szívatik, miközben a dugattyú, ezen előre haladása alatt egy negyedfordulatot tesz A dugattyú visszatérésének első időszaka alatt a töltés a szokott módon összenyomatik, miközben a dugattyú ismét egy negyedfordulatot végez. A töltés ekkor meggyujtatik s a dugattyúnak legközelebbi kifelé haladása közben a dugattyú ismét egy negyedfórdulatot tesz, úgy hogy az (m) nyílás a (q) kibocsátó nyílással kerül átellenbe s a dugattyú utolsó vagy kibocsátó lökete alatt az égéstermékek a (q) nyíláson keresztül a szabadba fúvatnak, mire a körfolyam újból megkezdődik. Ámbár a föntebbiekben ismertetett gép az Otto-féle körfolyam szerint működik, könnyen belátható, hogy az ismeretes körfolyamatok bármelyike is alkalmazást találhat. Gyújtásra czélszerűen elektromos szikra szolgál, ámbár a körülményekhez képest más gyújtási mód is alkalmazható. A rajzokon (r) és (s) az elektródákat jelenti, melyek között a szikra átüt, míg (t) a rendszerint megszakított elsődleges áramkörbe iktatott bekapcsolót jelent, melyhez a forgó dugattyúra erősített (u) bütyök a dugattyú minden fordulata alatt egyszer hozzáütközik és így az elektromos áramkört szikraképzés czéljábol zárja. A 4—10. ábrákon föltüntetett gépnél az (al) henger ugyanolyan lengő mozgást végez a (dl) alaplemezen, mint az előbb leírt gép hengere s az (fl) dugattyú is a már ismertetett módon van az (il) forgattyútengellyel közvetlenül összepkapcsolva. Azonban a dugattyú folytonos forgatása helyett a dugattyúval itt időszakos forgó mozgás közöltetik, mely czélból a dugattyú vége egy (v) bütyöktárcsával van fölszerelve, melynek (w) fogai vagy kiugrásai a forgattyútengelyen elrendezett (x, x) fogakkal vagy bütykökkel kapcsolódnak. A forgattyútengely bütykei vagy fogai a 6., 7. és 8. ábrán oldalnézetben, végnézetben és fölülnézetben, a dugattyú végén levő bütykök pedig a 9. és 10. ábrán homlokrajzban és oldalnézetben vannak föltüntetve. Továbbá ezen kiviteli alaknál a dugattyúban magában (y) furatok vannak kiképezve, melyek mint a 4. ábra mutatja, görbe vonalban vannak elrendezve. A dugattyú időszakos forgó mozgása közben ezen furatok egymásután az (al) henger (z) bebocsátó nyílásával és hosszúkás (zl) kibocsátó nyílásával jönnek összeköttetésbe. A hengernek nem okvetlenül szükséges lengő mozgást végeznie, amennyiben a henger helytállóan is elrendezhető. Ez utóbbi esetben a dugattyú a forgattyútengellyel egy csatlórúd segélyével kötendő össze valamely alkalmas módon, míg a dugattyú forgatása a leírt, vagy más megfelelő módon történhet. Ha a gép hajtására gőz, vagy más kiterjeszkedő közeg szolgál, akkor a dugattyú a forgattyútengely minden körülfordulása alatt egy, vagy több, vagy kevesebb fordulatot végezhet s a hengerben úgy ki- mint bebocsátásra szolgáló nyílások képezhetők ki, úgy hogy a dugattyú minden körülfordulás alkalmával impulzust kap, nem pedig csak minden második körülfordulásnál, mint a belső elégetéssel működő gépek esetében láttuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás dugattyús gépeken, jellemezve az által, hogy a lengő mozgást végző hengerben ide-oda járó dugattyú belső vége csőszerű toldattal van meghosszabbítva
