33151. lajstromszámú szabadalom • Újítások ütve működő pneumatikus szerszámgépeken

- 3 — a 24165. A. D. 96. sz. angol szabadalmi rajzok 10. ábráján van föltiintetve, akkor a segéddugattyúknak differenciális nyomófölületekkel kellene bírniok, úgy hogy a szerszámforgató szerkezet egyik irányban való elforgatásához való s az egyik dugattyúra ható állandó nyomóhatásnak a forgató szerkezet másik irányban való elforgatásához időnként nagyobb dugattyúfölületekre ható nyomás felelne meg. Az (A) szerszámhenger elején egy kis (23) üllő van elrendezve, melynek közvetítésével az (M) szerszámdugattyú ütései a (K) szerszámnyélre vitetnek át. A (23) üllőnek azon czélja is van, hogy az (A) szerszámhenger mellső nyílását elzárja. A (4) tok, mely a szerszám forgatására való szerkezetet magában foglalja, két részből áll, melyek az (A) szerszámhengert körülfogják, s az ezen részeken lévő lyukakon átmenő s az (A) henger külső részén kiképezett kereszthornyokban fekvő (24 25) orsókkal tartatnak össze (1.. 3. és 5. ábra). A pneumatikus kalapács kivezető nyílásaihoz (vagy a bevezetőkhöz is) (26) hajlékony cső csatlakozik, melyen át a szerszám hegyéhez a furt lyuk tisztogatása czéljából levegőáramot vezetünk. Ezen csövet a szerszámgéppel valamely ismeretes módon köthetjük össze. A leírt és a rajzon föltüntetett nyílások és csatornák elrendezése olyan, hogy az (1) és (2) segéddugattyúkhoz vezető (7) és (8) csatornákba akkor kerül sűrített levegő, ha a szerszám dugattyú előre mozog, mi mellett először a (8) nyílásba és csatornába, azután a (7) nyílásba és csatornába történik a beömlés. A szerszámdugattyú ezen előremozozgása közben az (1) dugattyú a levegőt a (7) nyíláson és csatornán, (R) csövön (2. ábra), továbbá az angol szabadalmi leírásban fölsorolt nyílásokon és csatornákon s a (t) kiömlő nyíláson át kiszorítja. Ekkor a szerszámdugattyú (Ml) nyaka a (T) és (TI) csatornák nyílásaihoz érkezik, mire (Tl)-ből (T)-be s innen (6) csatorna és nyíláson át (5) szekrénybe tódul a sűrített levegő, mely az (1) dugattyút elmozdítja. Ezzel egyidejűleg az (0) szelep is működésbe jő, úgy hogy az (A) szerszámhenger végén kiömlés áll be a szelepnek (1) nyílásain s a 24165. A. D. 96. sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett egyéb nyílásokon keresztül. Ekkor a sűrített levegő a (2) dugattyú előtti térből a (8) nyílás és csatorna, az (0) szelep (l) nyílásai és egyéb nyílásokon keresztül, melyek az (1) nyílásoktól a (k) kiömlő nyíláshoz vezetnek, szintén kiömölhetik, mire az (R) csatornán keresztül sűrített levegő lép be és a dugattyút a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe nyomja vissza. A szerszámdugattyú előremenésénél a (8) nyílás és csatorna kinyílik s ezeken keresztül a (6) segéddugattyú-szekrénybe sűrített levegő hatol, mely a (2) dugattyút mozgásba hozza. Könnyen belátható, hogy a fogazott (3) gyűrű egy a (9) hüvely forgatására szolgáló kilincsként működik akkor, ha azt az (5) szekrénybe vezetett sűrített levegő által működtetett (1) segéddugattyú forgatja el. Ha a (2) segéddugattyú mozgattatik el, akkor az a (3) fogazott gyűrűt az ellenkező érte" lemben forgatja el, úgy hogy ennek fogai a (9) szerszámhüvelyen lévő (11) gyűrű fogai fölött elmozdulnak mindaddig, míg a (3) gyűrű fogai a gyűrűt előrenyomó (20) rugók hatására a (11) gyűrű fogaival ismét kapcsolódnak. A szerszámnak a forgatható (9) hüvelyben való megerősítésére a hüvely mellső végén egy csapot dughatunk át, mely egyik oldalán le van lapítva. A (K) szerszámnyél egyik éle szintén le lehet tompítva, úgy hogy ugyanakkora lapos fölületet nyújt; ha már most a csap gömbölyű része kerül a szerszámnyél lapos részére, a szerszámot kihúzhatjuk. A csapot annak minden helyzetben való rögzítésére rúgós fejjel láthatjuk el. Az (1) és (2) segéddugattyúk a (3) pontozott vonalak mentén (3. ábra) üregesek és vulkanizált rostokkal vagy ezekhez hasonló könnyű anyaggal vannak megtöltve, úgy hogy igen könnyük és mozgásuknál kisebb zörejt okoznak, mintha teljesen fémből volnának.