33097. lajstromszámú szabadalom • Ajánlott küldeményeket fölvevő és vevényt kiszolgáló automata

4. és 5. ábrák metszetek az 1. ábrának E—F vonala szerint a részeknek különböző helyzeténél; a 6. ábra metszet a 4. ábrának G—H vonala szerint; a 7. ábra metszet az 1. ábrának J— K vonala szerint; a 8. ábra metszet az 1. ábrának L—M vonala szerint; a 9. ábra metszet az 1. ábrának N—0 vonala szerint ; a 10. ábra metszet az 1. ábrának P—R vonala szerint ; a 11., 12. és 13. ábrák részletrajzok. A megállapított pénzdarabnak (a kontemplált esetben húsz fillérnek) bedobására szolgáló (1) pénzgyűjtő nyílás (1. ábra) a (2) szekrény mellső oldalának egyik fölső sarkában van elrendezve és tetszőleges szerkezetű pénzvizsgálóval működik együtt. Ezen pénzvizsgáló a jelen esetben a (3) mágnesből áll, mely egy, a pénzgyűjtő nyíláshoz csatlakozó rézsútos gurító pályának egy megszakítása fölött van elrendezve. Ha már most egy húszfilléres pénzdarabot dobunk a pánzgyűjtő nyílásba, a (3) mágnes ezen pénzdarabot a nikkellel szemben tanúsított csekély vonzó ereje folytán átsegíti e rézsútos gurító pályájának megszakításán, minek következtében a pénzdarab a lefelé vezető (5) pénzcsatornába (8. ábra) gurul. Az oly pénzdarabok azonban, melyek a mágnes által nem vonzatnak, a rézsútos gurító pályának megszakításába esnek és egy, az automata külső oldala felé vezető rézsútos csatornán át az (5) csészébe (1. ábra) jutnak. Oly pénzdarabok, melyek a mágnes által teljes erővel vonzatnak és melyek ekként a gurító pálya megszakítása fölött a mágnes által fogva tartatnak, a következő pénzdarab bedobásánál egy, a pénzdarab által félretolt emeltyű segélyével a mágnes hatásköréből kimozgattatnak és szintén az (5) csészébe gurulnak (1. ábra). A pénzvizsgálón át a (4) pénzcsatornába (8. ábra) bocsátott pénzdarab a (6) lapátra esik és az ezen lapátot hordó kétkarú (7) emeltyűnek alsó karját balra billenti, a i mikor is a (7) emeltyűnek fölső karja a (8) | csap körül forgathatóan ágyazott (9) emeltyűt a (10) rúgó hatása ellenében a berajzolt nyíl irányában ellendíti. A (9) emeltyűnek ellendítése egyrészt az automata hajtó szerkezetének kikapcsolását, másrészt a közleménygyűjtő nyílásnak kinyitását okozza. Az automata működtetésére szolgáló (11) forgattyú segélyével (1. ábra) forgatandó (12) hajtó tengely ugyanis forgatás ellenében rendesen rögzítve van és pedig visszaforgatás ellenében egy tetszőleges záró szerkezet, előreforgatás ellenében pedig a (13) korong által, mely a hajtó tengelyre van ékelve és az ívalakú (14) kivágással bír (9. ábra). A részek nyugalmi helyzeténél ezen kivágásba a (15) peczek nyúlik be, mely a kivágásnak az előreforgás irányához képest hátulsó végéhez fekszik, megakadályozván ekként a (13) korongnak, ill. a hajtó tengelynek előreforgatását. A (15) rögzítő peczek egy szilárdan ágyazott (16) hüvelyben van elrendezve és ebben (17) vastagításával a (18) rugóhoz fekszik, mely a (16) hüvely fenekéhez támaszkodva, a (15) peczket a (14) kivágásból kihúzni iparkodik. A (15) peczek a (14) kivágással kapcsolódó helyzetében a (19) csap által tartatik meg, mely a (16) hüvelynek egy furatán át a (17) vastagításnak (20) vájatába nyúlik. A (19) csap a (9) eineltyűhöz (8. ábra) lóvén erősítve, ezen emeltyűnek a pénzdarab bedobásakor eszközölt ellendítésénél kihúzódik a (17) vastagításnak (9. ábra) (20) vájatából, minek következtében a (18) rúgó a (15) peczket a (14) kivágásból kirántja és így a (13) korongot, ill. a hajtó tengelyt a rögzítés alól fölszabadítja. A (12) hajtó tengely egy teljes fordulat elvégzése után természetesen újból rögzítendő, hogy az automatát csak egy újabb pénzdarab bedobása után lehessen ismét működtetni. Ezen czélra a (12) hajtó tengelyre ékelt (21) bütyökkorong szolgál, melynek (22) bütyke a (17) vastagításnak a (16) hüvely egy hasítékán át kinyúló (23) toldata felé van fordítva. A (22) bütyök oly magas és a bütyökkorongnak oly pont-