33032. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő gyűrűs csövek forralócsöves kazánokhoz

1. és 2. ábráján látható, a 3. ábra a gyűrűscső belső és külső fűtését tünteti föl, ép úgy a 4. ég 5. ábra is, melyen a túlhevítőcső egy módosított beszerelési módja látható, a 6. ábra egy oly módosított foganatosítás! alak, melynél a hátra és előre vezetett gőz fűtése nem két oldal felől, hanem csak belülről történik. A 3a, 3b és 6a, 6b ábrák a 3., illetve 6. ábrához tartozó keresztmetszetek. Eme rajzoljon (x) a túlhevítőbe vezető gőzvezeték, (b) a túlhevítendő gőzt befogadó kamara, (bl) a túlhevített gőz kamarája. A gőz (1. a 3. ábrát) az (o) Dyílásokon a belső (rl) cső és az (r2) szigetelőcső között lévő térbe lép be, eme téren végighalad és a (q) élnél visszafordulva az (r) és (r2) csövek között lévő gyűrükeresztmetszetű téren megy végig, mely útjának első szakaszában a túlhevítőcsőben, második szakaszában pedig az (a) forralócsőben áramló füstgázok hevítik. A túlhevített gőz az (ol) nyílásokon távozik és megfelelő vezetékeken megy a gőzhengerbe. A 3. ábrán az (r) csövek a szokásos módon vannak a (b bl) gőzszekrényekbe behúzva, a 4. ábrán ellenben a külső (r) csőnek külön kúpos tömítése van, mely a túlhevítő tömítését és kiszerelését megkönnyíti. Az 5. ábrán az is látható, hogy a külső (r) csőnek és belső (rl) csőnek az (1 11) tömítőgyűrűk által létesített külön tömítésük van. Ez az elrendezés lényegében tömítőszelencze gyanánt van kiképezve. Mindezekben az esetekben a belső (r2) cső kettősfalú cső gyanánt van kiképezve, úgy hogy az (rl és r2) csövek között levő belső csatornából az (r2) csövön át az (r2 és r) csövek között levő külső csatornába a hőátvitel ki van zárva. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a túlhevítő külső fűtése elmarad, mi főleg akkor előuyös, mikor az (a) forralócsövek aránylag szűkek és nem szükséges nagy mértékű túlhevítés. Ennél a foganatosítási alaknál az (a) forralócső a gőzfejlődés szempontjából természetesen nem jön számba. Eme foganatosítási alaknál a gőzvezetés czéljából a gyűrűalakú csatorna legelőnyösebben gyűrűszeletalakú csatornákra van osztva, úgy hogy a (b) szekrényből a gőz az (o) furatokon az (i i) gyűrűszeletalakú csatornákba megy és ezeken a belső (rl) cső mentén vékony csík alakjában végighalad ; minek megtörténte után a gőzáram a (c) eleknél megfordul és az (il) csatornákon a fűtőgázokkal egyenáramban halad tovább. A gőzelvezetésre a (bl) szekrénybe vezető (ol) furatok szolgálnak. Megemlítendő még, hogy az 1. ábrán az (r) cső körül, tehát az (r) és (a) csövek között áramló füstgázok útjának elzárására (p) csaposzlopok vannak alkalmazva. Ugyanily módon esetleg az (rl) csövön átáramló füstgázok útját is elzárhatjuk. Eme zárótagokat legelőnyösebben a gőzfúvótól hozhatjuk függésbe, úg}7

hogy a fúvó működésénél a zárótagok zárva, kikapcsolásánál pedig nyitva vannak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazán vízzel körülvett forralócsövekkel, melynél a füstgázok átvezetésére szolgáló forralócsövek egy részében egyegy túlhevítő gyanánt szereplő gyűrűscső van beszerelve, mélynek belsejében a füstgázok mennek át és melynek a túlhevítendő gőz előre és hátra vezetésére szolgáló vezetékei vannak. 2. Gőzkazán vízzel körülvett forralócsövekkel, melynél a füstgázok átvezetésére szolgáló forralócsövek egy részében egyegy túlhevítő gyanánt szereplő gyűrűscső van beszerelve, melyen a füstgázok átmennek és melyeket eme füstgázok kívülről is fűtenek, míg a gyűrűscsőnek a túlhevítendő gőz előre és hátra vezetésére szolgáló csatornái vannak. 3. Gőzkazán vízzel körülvett forralócső vekkel, melynél a füstgázok átvezetésére szolgáló forralócsövek egy részében egyegy túlhevítő gyanánt szereplő gyűrűscső van beszerelve, melyen a füstgázok átmennek és melynek a túlhevítendő gőz előre és hátra vezetésére szolgáló, gyűrűszeletalakú csatornái vannak. 4. Gőzkazán vízzel körülvett forralócsövek-