33026. lajstromszámú szabadalom • Czélzási állvány

letei képezik a fegyver alátámasztását; , használat alkalmával a fegyver kényelmes ágyazása czéljából ezen alapfölületekre kü­lön párnázatot helyezünk. Különben az alap­fölületek vagy zártak vagy nyitottak le­hetnek. Az 1. ábra szerint az alsó alapfö­lület az (al) fenék által el van zárva, de ezen fenékfölület el is maradhat, minthogy a párna az (a2) oldalfalak élein elég tá­maszt talál. A (h) állítócsavar által képe­zett forgási ponton a támaszrudak végei nem egyenlően nyúlnak ki, úgy hogy a sze­rint, a mint a czélzási állvány a támaszru­dak hosszabb vagy rövidebb végeivel tá­maszkodik a talajra, az (a) tok alapfölüle­teinek egyike vagy másika nyer alkalma­zást különböző magasságok számára, mi­nek folytán a czélzási állvány álló vagy fekvő helyzetben alkalmazható. Különben a (b) támaszrudak többé-ke­vésbbé rézsútos helyzete által mindkét ma­gasság szabályozható; minden rézsútos hely­zetnek biztosítására az (a) tok oldalfalai­ban kicserélhetően megerősített (d) pecz­kek szolgálnak, melyekre a (b) támaszru­dak oldalélei támaszkodnak. Czélszerű az oldaléleket, hogy a támasztás! helyet a (d) peczkekkel szemben megvédjük, (i) lemez­kével burkolni. A (d) peczkek fölvételére az (a) tokban különböző magasságban lévő (p) lyukak szolgálnak. Hogy az előnyösen fából való (b) támaszrudakat a (h) csa­varok körül könnyen lehessen forgatni, mindkét oldalukon (g) alátétlemezekkel vannak ellátva. A (b) támaszok egyikével czélszerűen forgathatóan a (c) sín van összekötve, és pedig legegyszerűbben úgy, hogy szintén a megfelelő (h) csavarra helyeztetik. Ezen (c) sín fölső éle be van vágva, úgy hogy a fegyver tartására szolgálhat. A sín rézsú­tos helyzete szerint szabályoztatik a fegy­vertartó magassága és minden egyes ma­gassági helyzet itt is a tokon kicserélhe­tően megerősített (d) peczek által, melyre a (c) sín támaszkodik, biztosíttatik. Elő­nyös, ha a (c) sín végén még egy, a (cl) pont körül forgatható (s) támaszrúd van megerősítve; a (b) támaszrudak hosszabb végeiken átforgatható (bl) toldatokkal lát­hatók el. Az 1—3. ábrákban föltüntetett (a) tok­alak helyett az összekötő test a 6—8. áb­rákban föltüntetett alakot is veheti föl; az összekötő test három, egymással össze­kötött (a3) csőrész által képeztetik, me­lyeknek kónikus fúratai a kónikus (x) kúp­részek fölvételére szolgálnak. Az (x) kúp­részeken az (y) csavarok mennek át, me­lyek egyrészt a (b) támaszrudaknak az (x) kúprészekkel való összeköttetésére és más­részt az (x) kúprészeknek az (a3) részek fúrataiban való beállítható megerősítésére szolgálnak (6. ábra). Ha a lapos (b) támaszrudak helyett (u) támaszcsöveket alkalmazunk, akkor az (x) kúprészeket (xl) hüvelyekkel láthatjuk el (7. és 8. ábrák), melyek az (u) csöveken vannak megerősítve. Az (u) támaszcsövek­nek az összekötő testtel, illetve annak (a3) csőrészeivel való kapcsolata és megerősí­tése ugyanoly módon történik, mint a 6. ábrán föltüntetett szerkezetnél. Ily czélzási állvány bármely czélzási gya­korlatra használható. A 9. ábra mutatja az állvány alkalmazá­sát, úgy hogy a lövész álló helyzetben szi­lárdan lefektetheti a fegyvert; a 10. ábra szerint az állvány térdelő hely­zetnek megfelelő magasságban használható és a fegyver szilárdan van lefektetve. Az állványnak a 9. ábrában föltüntetett hely­zetből a 10. ábrában föltüntetett helyzetbe való átváltoztatása a (d) peczkek elhelye­zése által eszközölhető. A 11. ábra a czél­zási, állványnak fekvő helyzetben szilárdan fekvő fegyverrel való használatát mutatja; az állvány a 9. ábrában föltüntetett hely­zetből egyszerűen megfordíttatik és a tok másik alapfölülete alkalmaztatik a párnázat fölvételére. A (c) sínnek a 11*. ábrán lát­ható helyzetből való átforgatása által a fegyver arra fölhelyezhető, úgy hogy az állvány, a mint azt a 12. ábra mutatja, fekve való czélzáshoz alkalmas; a (c) részt ez alkalommal az (s) támaszrúd támasztja alá. Ha az egész állványt ismét megfordít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom