33018. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hajóellenállás csökkentésére

csökkenés az egész farnál többé-kevésbbé érvényesül. Ideálisnak volna mondható, ha a hajófar teljesen, úgyszólván körülburkoltatnék a csavaráram által. Czélszerű ezért a hajófart végén kissé emelkedően kiképezni, hogy a csavaráramnak utolsó és a leghosszabb emelőkaron működő része is lehetőleg kihasználtassák. Ha a csavarok száma nagyobb, mint a mennyi a hajó hátsó részén szükséges forgatónyomaték eléréséhez kell, akkor egynéhány csavart a hajó előrészén is lehet oly módon alkalmazni, hogy a forgató nyomatékok maguk közt kiegyenlítődjenek. A nyomatéktöbbletek azután egyszerűen függőlegesen emelőleg hatnak a hajótestre és csökkentik a bemerülést. A hajófar alatt működő többi forgató erők hasonló módon hatnak, a mennyiben a hajó elején a haladás ellen működő nyomást egészen, vagy részben ellensúlyozzák, nevezetesen akkor, midőn a hajó hátul be akarna merülni. Ha a Froude-féle hullám a hajófar alatt létre jön, akkor annak hatását jelen berendezés lényegesen fokozza, a mennyiben a csavaráram lényegében annak irányát veszi föl, ha pedig a jelzett hullám nem lép föl, akkor azt részben a csavaráram pó- , tolja, mely épen akkor már azért is előnyösebben hathat, mert a hajó inkább hátrább hajolni törekszik, mint máskülönben, épen úgy, mint a hogy ezen áram a középhelyzetből kiforgatott kormányra tetemes nyomást gyakorol (lásd: Dick- & Kretschmer 1902. 422., 423. oldal). Építettek ugyan már hajót fenékalatti csavarral, de ott inkább az ilyes csavarok nagyobb hatás fokának hasznosítása, vagy a hajónak nagy mozgékonysága volt a czél és ennélfogva a hajótestnek eddig szokásos szélességi és hosszméreteit tartották meg. Hogy ily módon nem voltak oly hatások létesíthetők, mint a jelen berendezésnél, az magától értetődik. Ehhez járul még mellékesen az az előny, hogy a gyorsan járó csavarok kicsiny, könnyű és gazdaságos gépeket, valamint csekély gép- és szénhelyiséget igényelnek, a mi bizonyos körülmények közt mélyreható jelentőséggel bír. A kísérletek tényleg igazolják, hogy a csomónként! szénfogyasztás az itt leírt hajónál, egészen eltekintve azon csekély abszolút értékből, mely a gyors járású gép számlájára irandó, a haladás fokozásánál csak igen kevéssel emelkedik, míg farcsavaros hajónál oly mértékben nő, hogy a sebességnek egy bizonyos határon túl való | fokozása teljesen lehetetlennek látszik. A rajz 1—3. ábráin a fönti szabályok szerint épített hajó három kiviteli alakja látható oldalról néz70, a 4—7. ábrák néhány foganatosítási alakot mutatnak alulról nézve, a 8. és 9. ábrákon pedig két keresztmetszet van föltüntetve. (a) a hajó fenekét, (b) a gép befogadására szolgáló alsó részt, (c) csavartengelyeket, (d) a csavarokat, (e) a hajó fenekén lévő síneket, (f) a csavaráram odavezetésére, (f 1) pedig annak elvezetésére szolgáló csatornát jelenti, ha azt akarjuk, hogy a csavaráram különösen a hajófar legvégén működjék és azt teljesen körüláramolja, miért is a csatornafalak itt erősen eltávolodnak egymástól (4. ábra). Az 1. ábrán két csavar elől, négy pedig hátul van alkalmazva egy közös vízszintes (c) tengelyen, mely a hajónak körülbelül közepén helyet foglaló (b) alsó részből mindkét oldalon kiáll. A 2. és 7. ábrákon a (b) alsó rész a hajó végén van alkalmazva és a kissé lejtős (c) tengelyen négy (d) csavar foglal helyet, melyek mindnyájan a (b) alsó rész előtt állnak. A 3. ábra lényegében ugyanazt a typust mutatja, mint az 1. ábra, csakhogy itt még a csavaráram oda- és elvezetésére (f) és (fi) csatornák szolgálnak (lásd 4. ábrát is), mi a 8. ábrán az (e) sínekkel van elérve. Ezek a csatornák normális körülmények közt oly szélességűek, hogy a csavaráram szabad kifejlődésének akadályul ne szolgáljanak, hátul azonban, mint már említve volt, lehetőleg az egész farra kiterjednek. Az 5. és 6. ábrák két párhuzamos (c) tengellyel bíró hajónak kiviteli alakját mutatják, első eset-