32984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges tollak előállítására
— 2 — szalag (k) szabad részét a szalagnak azon ! részére fektetjük, melybe a fonalak tapadnak, minek következtében a (k) rész egész hoszszában a fonalas szalagrészhez ragad. A szalag két részének összeragasztására szolgáló müveletet korábban is végezhetjük, pl. közvetlenül a fonalak átvágása előtt vagy után. Úgyszintén a szalagot akkor is hozzáerősíthetjük a fonalakhoz, ha ez utóbbiak már a hasábra vannak tekercselve, mely esetben azonban gondoskoduunk kell oly eszközökről, melyek a fonaltekercset a a hasábról való levétele után mindaddig tartják, míg csak a fonalak a szalaghoz nem erősíttetnek. A 3. ábrán (1) egy folyadéksugárt jelent. A tollat végénél fogva fordítjuk ezen sugár felé s addig tartjuk ezen helyzetben, míg csak az egyes szálak a folyadéksugár által az (a) szárra vagy ahoz közel nem hajlíttattak oly módon, hogy a szálak az (a) szár két oldalán egymás felé és a szár felé konvergáljanak (3. ábra). A gyakorlatban legelőnyösebb gőzsugárt alkalmazni, mely esetben a szálak tartósan megmaradnak visszahajlított helyzetükben, a mennyiben a fonalszálak (i) enyvezése a gőzsugár hatása alatt először kissé megpuhul, azután pedig a gőzsugártól eltávolítva, újból megkeményedik vagy megmerevedik, s ily módon a szálakat elhajlított helyzetükben tartja. Ha az (a) szalagok két részét a hasábról való levételük előtt ragasztjuk egymáshoz, akkor ezt alkalmas módon úgy végezhetjük, hogy az egyes részek a kellő helyzetben tartassanak, míg csak a ragasztó anyag meg nem keményedik. Ezen czélból a fonal feltekercselése után mindegyik szalag szabad részét a másik részre fektetjük s azután az egész köré egy (m) kötőszalagot tekercselünk (6. ábra). Ha a ragasztó anyag teljesen megkeményedett, a kötőszalagot eltávolítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mesterséges tollak előállítására, jellemezve az által, hogy egy vékony szalagra lehetőleg egyenlő távolságokban, fonalszálakat erősítünk keresztben s azután a fonalszálaknak kiálló vagy szabad részeit egyidejűleg úgy hajlítjuk el, hogy a fonalszálak a szalaggal állandóan konvergensek maradjanak. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a fonalszálaknak a vékony szalagra való erősítése után a szalagot, a reáerősített fonalszálakkal együtt, egyik végénél fogva egy folyadéksugár hatásának teszszük ki oly czélból, hogy a fonalszálak kiálló vagy szabad részei egyidejűleg elhajlíttassanak s a szalaggal állandóan konvergensek maradjanak. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy egy vékony szalagot hoszszában egy hasábra fektetünk s a hasáb és a szalag körül, lehetőleg egyenlő magasságú menetekben egy fonalat tekercselünk s a fonal tekerületeit a szalaggal való találkozási pontjaikban a szalaghoz erősítjük, azután a fonaltekercset a szalaggal párhuzamos irányban átvágjuk s ennek megtörténtével a fonalaknak a tekercs átvágása folytán keletkező kiálló vagy szabad részeit elhajlítjuk oly módon, hogy azok a szalaggal állandóan konvergensek maradjanak. A 3. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a szalagra erősített fonalszálakat a hasábról való levétel után úgy hajlítjuk el, hogy a szalag egyik oldalán levő fonalszálak a szalag másik oldalán lévő fonalszálakkal konvergensek legyenek. A 3. igénypontban védett eljárásnak egy módosítása, jellemezve az által, hogy egy hasábra, lehetőleg egyenlő magasságú menetekben egy fonalat tekercselünk, azután ezen tekercsre, a fonalak irányára keresztben egy vékony szalagot erősítünk s ennek megtörténtével a fonaltekercset a szalaggal párhuzamos irányban átvágjuk s a fonalszálakat a szalaggal konvergens irányba hajlítjuk. Az 5. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a fonalnak a hasábra lehetőleg