32972. lajstromszámú szabadalom • Forgó mótor

— 3 -azt a (b) falhoz szorítsa; ez által szorosan zár. Egyébiránt jelen czélra más alkalmas vezérmű is használható. A hengernek valamelyik forgási csapjára vagy magára a hengerre egy (0) szíj dob vagy efféle van szerelve. A gép működésénél a nyomóközeget, a tolattyúszekrényt a dugattyúkamrával ösz­szekötő (M) bebocsátó nyílásokon át ve­zetjük a dugattyúkamrában lévő dugattyúk külső fölületére, mikor az (M) és az (n) nyílások egymást födik. A hajtóközegnek a dugattyúkra gyakorolt nyomása folytán a dugattyú a hengerrel együtt a 2. ábrán föltüntetett nyíl irányában forgásba jő. A hajtóközeg bebocsátó nyílása akkor záró­dik, mikor a beömlő nyílás a tolattyúnak (n) nyílása fölött elhaladt, s ekkor a hajtó­közeg expanziója hat a dugattyúra mind­addig, míg az utóbbi a magban lévő (B) kipuffogó nyílást szabaddá teszi, mire a hajtóközeg a tengely (FI) csatornáján át a szabadba jut. Ily módon a hajtóközeg fölváltva hat mindkét dugattyúra. A dugattyúknak és a magnak viszony­lagos helyzete s utóbbinak keresztmetszet­alakja úgy van megválasztva, hogy mikor a hajtóközeg a dugattyúk egyikére hat, s ez által a gép előre forog, a másik du­gattyú az elliptikus magnak (g) oldalán van, mely a dugattyúkamra falának belső fölületével koncentrikus és hozzá igen kö­zel van, úgy hogy a másik dugattyúra a hajtóközeg nyomásának legföljebb egy igen kis része hat; a dugattyúk e helyen főkép a mag és henger közötti tér tömített zá­rására szolgálnak s külön tömítések alkal­mazását fölöslegessé teszik. Ez igen nagy előny különösen nagyobb gépeknél, hol a henger forgássebessége je­lentékenyen nagyobb lesz. A mag ismerte­tett alakjának további előnye az, hogy, mi­után a dugattyú a magnak erősen görbült részén áthaladt, nyomásnak kitett fölülete sokkal gyorsabban növekszik, mint egy kör­hengeres magnál; minthogy pedig a be­áramló hajtóközeg ép a növekvő dugaty­tyúfölületre, és pedig ott kezd hatni, hol ' a mag és henger közötti tér a minimum, i j tehát káros térről is alig lehet szó. Mint­j hogy a dugattyúk nincsenek érintkezésben ' a hornyok falával, az utóbbiakon semmi i súrlódás sincs, csupán a dugattyú forgás­csapján, mely könnyen kiváltható; a du­gattyúk forgási csapjaiktól eléggé távol feküsznek reá a magra, miáltal az emeltyű­viszony olyan, hogy a gép igen könnyen forog. Szükség esetén tömítéseket is alkalmaz­hatunk a dugattyúkarok és henger, a mag végei és a dugattyúkamra közé, valamint más helyeken is alkalmazhatunk tömítése­ket. Jelen találmány szivattyú vagy kompresz­szor gyanánt is használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs erőgép, forgó hengerrel vagy dugattyúkamrával, jellemezve egy szi­lárdan álló és közel elliptikus mag ál­tal, mely a forgó henger belsejében ex­centrikusan van elhelyezve s mely mag keresztmetszének a nagy tengely egyik oldalán fekvő része a henger belső fa­lával legnagyobbrészben koncentrikus, s ennek közvetlen közelében van, míg a dugattyúk a hengerre csuklósan vannak beszerelve, külső fölületük pedig közel merőleges azon síkra, mely ezen külső fölület hosszanti középvonalát a dugaty­tyúnak forgási tengelyével összeköti. 2. Az 1. alatti gépnek egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a du­gattyúk tengelye egy, a szilárd ten­gelyre excentrikusan fölékelt elliptikus tárcsán csúszó (11) karok által úgyfor­gattatik ide-oda, hogy a dugattyúk ál­landóan a mag fölületére nyomódnak. 3. Az 1. alatt igényelt gépnek egy foga­natosítási alakja, jellemezve az által, hogy a hengerben két, egymással dia­metrálisan szemben fekvő dugattyú van elrendezve, továbbá az által, hogy a hajtóközegnek be- és kivezető nyílásai a magnak ellentétes végein vannak al­kalmazva. 4. A 3. alatti gépnek foganatosítási alakja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom