32971. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép berendezés

Megjelent 1905. évi május hó ~3-án. TM • MAGY. ^ KIR. SZABADALMI 1|||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32971. szám. V/d/3. OSZTÁLY Hőerőgép-berendezés. GEBRÜDER FUNKE GÉPGYÁRI CZÉG SCHÖNFELDBEN. A szabadulom bejelentésének napja Í904 julius hó 11-ike. Azon számos probléma közül, melyeknek megoldása a találmányok századának nevezett mult századnak volt föladatul tűzve, a két legnagyobb megoldatlan maradt. Ezek egyike a nap által a földnek juttatott hőenergia hasznos mechanikai munkává való átalakítására, másika pedig a természet adta szénkészleteknek szintén műszakilag értékesíthető munka nyerésére való jobb kihasználására vonatkozik. Mindkét probléma megoldást nyer a jelen találmány által, mely már a használt műszaki eszközök egyszerűsége folytán is különös figyelmet érdemel. A vezérgondolat itt röviden abban csúcsosodik ki, hogy nagyobb légmennyiségek valamely adott hőforrás segélyével — legyen ez akár a nap szolgáltatta nappali hőség, akár valamely fűtőberendezés segélyével fejlesztett meleg— térfogatnagyobbodást, tehát fajsúlycsökkenést szenvednek és magas kéményen keresztül a szabad levegő fölsőbb rétegeibe vezettetnek. Az ez által előidézett erős légáramlás már most arra használtatik föl, hogy vele alkalmas erőgépeket hozzunk mozgásba. E gépeket czélszerűen a légvezető csatorna beáramlási helye közelében, azaz ennek legmélyebb pontján fogjuk elrendezni; a huzam tehát szívólag hat. Úgy azon tény, hogy a fölmelegített levegő valamely fölfelé vezető csatornában fölszáll, mint az itt alkalmazott erőgépek szerkezete is, melyek gyanánt ez elv alapján természetesen bárminő, egyszerű elosztó tolattyúval bíró gőzgép, sőt valamely ismert rendszerű gőzturbina is alkalmazható, már ismeretes. Kisebb erőszükségletnél egyszerű szárnyas kerék is alkalmazást nyerhet. Űj azonban a találmány annyiban, hogy a fölfelé irányuló légáram gépekhez munkakifejtésre használtatik föl. A találmány tárgyának egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van bemutatva, melyen 1. ábra a berendezés függélyes metszetét, 2. ábra az 1. ábra A—B—C vonala mentén vett metszetét kisebbített léptékben és 90°-kal elforgatva ábrázolja. Egy megfelelő nagyságú (a) csatornából, mely a földbe lehet beágyazva, hogy belőle hűvös, azaz nagy fajsúlyú levegőt nyerjünk, egy nagy, széles, de alacsony (b) csatorna, (melyet csak a födőréteg elhelyezése czéljából kell (c) tartó falakkal egyes (bl b2 b3 b4) csatornákra osztani), vezet valamely hegyoldalban, mely lehetőleg dél felé fekszik, ferdén fölfelé egy szé-