32968. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő Stirling- és másféle kazánok számára

— 2 — A kazán vízterével összeköttetésben álló (t) öblítő cső az (r) bebocsátó csőbe tor­kol (1. és 2. ábra), úgy hogy a (k m) csö­vek vízzel tölthetők meg, ha nem túlheví­tők gyanánt alkalmaztatnak. A túlhevítő alsó végén a lecsapódott víz elvezetésére szolgáló (q) csapok vannak elrendezve. A csövek elrendezése a 3. és 4. ábrából vehető ki, melyek szerint a kapcsoló kam­rákhoz a csövek három sorban csatlakoz­nak. A két belső csősor, miután elemeik a kapcsoló kamrákból sugárirányban kifelé vezettettek, egymással egyesítve van, úgy hogy csöveik egyenes szakaszai ugyanazon függélyes síkban feküsznek s úgyszólva egyetlen csőköteget képeznek, míg a külső csősor a szokott módon halad lefelé. Ezen elrendezésnél a túlhevítő nem nyúlik mé­lyen be a (w) tüzelőkamrába s ennélfogva a tüzelőhelyből fölszálló forró gázok fő­áramának behatásától mentes marad. Hogy a túlhevítő a tűzgázok főáramának inten­zív hőjétől még jobban megvédessék, az (1) ajtók fölött, vagy más helyen, egy tég­lából készített (x) tűzhíd van elrendezve, mely a tűzgázokat oly módon téríti el, hogy a túlhevítő csövei csak a gázok mellékára­mainak hatása alatt állnak. A csövek az ismertetett elrendezésnél könnyen hozzáférhetők, mivel a tüzelőkam­rában elegendő hely van a csövek eltávo­lítására és betevésére, úgy hogy a csövek a tüzelő ajtókon keresztül könnyen kihoz­hatok. Azon berendezés következtében, hogy a kapcsoló kamrák két darabból vannak összetéve, a csövek végeihez igen köny­nyen hozzá lehet férni s a csövek időről­időre kényelmesen megvizsgálhatók. A szokásos mellékcsatorna és a keverő szerkezetek szintén alkalmazva vannak, úgy hogy a szelepek megfelelő kezelése által a gőz túlhevítése szabályozható. Ha a gőzt nem kell túlhevíteni, akkor a túl­hevítőt a (t) csövön keresztül vízzel tölt­jük meg. Hogy a kapcsoló kamrák a lángokkal való közvetlen érintkezéstől megóvassanak s azonkívül a túlságos hősugárzás is elke­rültessék, a tűzhíd a kapcsoló kamrák szá­mára rendelt térnek lehetőleg egész hosz­szúságában végigvezettetik. Némely eset­ben kívánatos a túlhevítőt a gázok köz­vetlen behatása elől elzárni, mely czélból egy föl nem tüntetett, beállítható eltérítő lemez talál alkalmazást, mely tűzálló anyag­ból van készítve. Könnyen belátható, hogy a túlhevítő rendkívül nagy fűtőfölülettel bír, úgyhogy nagymérvű túlhevítős érhető el. Mivel a túlhevítő a téglafal közelében és a tüzelő kamra belsejében van elrendezve, a hőmér­sék állandóbb marad, mint ha a túlhevítő a föl- és leszálló tűzgázok útjában foglalna helyet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Túlhevítő Stirling- és másféle kazánok számára, melyeknél a tüzelőhely mellső fala csövektől mentes, jellemezve az ál­tal, hogy a túlhevítő csőkötegjei vagy csoportjai a tüzelőtér falának közeié­lében vannak elrendezve s kapcsoló kam­rákhoz csatlakoznak, melyek oly módon vannak egyes rekeszekre osztva, hogy a gőz zeg-zugos úton jut a csövek egyes csoportjain keresztül az elvezető csőbe. 2. Az 1. igényponttal védett túlhevítőnek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a hevítő csöveket összekapcsoló kamrák hosszirányban két darabból van­nak kiképezve, úgy hogy a csövek végei könnyen hozzáférhetők. 3. Az 1. igényponttal védett túlhevítőnek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a belső csőcsoportok, miután a kap­csoló kamrákból sugárirányban kifelé vezettettek, lefelé irányuló szakaszaik­kal ugyanazon függélyes síkban feküsz­nek azon czélból, hogy nagyobb fűtőfö­lület legyen létesíthető, a nélkül, hogy a csövek hozzáférhetősége kárt szen­vedne, vagy a csövek túlságos mélyen nyúlnának be a tüzelő kamrába. (2 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYO+IOÁJA ÍUDAPEŐTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom