32955. lajstromszámú szabadalom • Tejelőmelegítő fölöző szenátor gépekhez

Megjelent 1905. évi május hó 23-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS B2955. szám. X/f. OSZTÁLY. Tejelőmelegítő fölöző szeparátor gépekhez. MÁRTON JÓZSEF SZERELŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 május hó 1-je. A találmány tárgya egy tejelőmelegítő, mely a tejet gőzzel hevített víz segélyével melegíti, a mi a tejnek kozmásodását és a száraz gőzzel történő előmelegítésnél föl­lépő káros hőmérsékleti különbözeteket ki­zárja oly módon, hogy a vízzel telt elő­melegítőbe, erre alkalmas elrendezéssel, gőzt vezetünk be, mely a vizet hevíti s ennek közvetítésével az előmelegítő összes fűtőfölületét pontosan és egyenletesen a kívánt hőmérsékleten lehet tartani. A csatolt rajzon ily előmelegítő füg­gőleges metszete látható. Az előmelegítőt két egymásba helyezett, csonka kúpalakú (A) edény képezi, mely (K) körcsatornával (H) központi hőcsővel, (L) elvezető csővel van ellátva s a víz befogadására szolgál. Ennek az edénynek külső fölülete, továbbá a (K) körcsatorna, a (H) és (L) csöveknek pedig belső fölületük képezik az előmele­gítő fűtőfölületét. A külső és belső (A—A) kúpok közötti (J) hézagban, mely egyszerzmind körcsa­torna, a (B) osztó harang van elhelyezve, mely osztóharangnak alsó (I) szélén hat egy­mástól egyenlő távolságra osztott 2 mm. aiagas, 70 mm. széles nyílások vannak a tej átbocsátására. Ezen osztóharang a tej­nek a (J) csatorna összes fűtőfölületén való vékony rétegbeni átvezetésére szolgál, és egyszersmind magában foglalja a (G) tölcsért, a (D) bevezető csövet és az (N) hőmérőtartót. Az előmelegítő működése a következő: A (P) túlfolyócső (T) csavarját szétcsa­varjuk és a támadt nyilason az előmelegítőt vízzel megtöltjük. Az (E) csövön gőzt bo­csátunk be, mely cső kúpos gőzosztóban végződik, melyen át a gőz sugárszerű be­fúvás közben a vízzel keveredik és teljesen lecsapódik, mi által a vizet nemcsak tetszés szerinti hőfokra emelhetjük, hanem az elő­melegítőbe élénk keringés is jön létre, úgy hogy a melegítő összes hevítő fölületének minden pontja egyenletesen melegedik föl. A lecsapódott gőzből származott fölösleges víz a (P) csövön kivezettetik. A tej a tartányból csapon át a (G) töl­csérbe vezettetik, honnét a (D) csövön a (H) központi hőcsőbe jut, itt a fölső nyomás követkejtében fölemelkedik és az (A) belső kúp fölső szélén vékony rétegre oszolva, a (J) csatornába, a (B) harang (I) pontján al­kalmazott nyílásokon át az (A) külső kúp fölső széléig emelkedik, hol ismét vékony rétegbe oszolva, annak fölületén a (K) kör­csatornába s innét az (L) csövön és (M) gyűjtőedényen át a fölöző-gépbe jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom