32924. lajstromszámú szabadalom • Javítás túlhevítőknek csöves kazánoknál való elrendezésben

Megjelent 1905. évi május hó 21-én. MAGY. ^jw KIR. SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32924. szám. v/e/a. OSZTÁLY. Javítás túlhevítőknek csöves kazánoknál való elrendezésében. JELTSCH MIKSA OKL MÉRNÖK GUMMERSBACHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 18-ika. Ellenáramú túlhevítőknek vízcsöves ka­zánoknál a találmány értelmében való el­rendezése abban áll, hogy a túlhevítő csö­veknek oly túlhevítő kamrán való elrende­zése következtében, mely kamra hosszirá­nyú és egymáshoz képest eltolt kereszt­irányú fölosztások által három vagy több részre van fölosztva, az ellenáramú rend­szernek tökéletes keresztülvitelét biztosít­juk, mi mellett egyidejűleg a túlhevítő csö­veknek a melegleadásra igen czélszerű ke­resztirányú, tehát a tűzgázok áramára me­rőleges elrendezését kihasználjuk. Ily módon lehetővé tesszük, hogy oly el­lenáramú túlhevítő alkalmaztassák, mely­nél a gőzcsövek a fűtőgázok irányára ke­resztirányban fekszenek és hogy ennek da­czára több kazánt helyezhessünk egymás mellé, a mi az összes hasonló szerkezetek­nél, melyeknél a kamrák a kazántól oldalt, a falazáson kívül vannak elrendezve, nem létesíthető. A mellékelt rajzon a túlhevítő-elrende­zés vízcsöves kazánnal kapcsolatban három vázlatos ábrán van föltüntetve. Az (r) csőelem fölött az (1) hosszkazán van elrendezve, melytől oldalt a (d) gőz­kamra fekszik (2. ábra); utóbbi három (kl, k2 k3) szakasszal bír (3. ábra). E szaka- J szokhoz a tűzgázok áramára keresztirány­ban, cizaz ciz alsó kazán csöveire kereszt­irányban fekvő túlhevítő csövek csatlakoz­nak, melyek például két sorozatban egymás mögé vannak kapcsolva és pedig oly mó­don, hogy a (kl) kamrarészbe vezetett gőz először az (u) túlhevítő csöveken át a(k2) kamrarészbe vezettetik, mi mellett a gőz­vezetéket a már jobban lehűlt tűzgázok súrolják. A (k2) kamrarészbe áramló gőz erre előre húzódik és az (ul) csövekben is­mét túlhevítésnek tétetik ki, a mit most azon tűzgázok létesítenek, melyek közvet­lenül a vízcsőnyalábtól jönnek, tehát még nagy hőmérséklettel bírnak. A teljesen túl­hevített gőzök a (k3) kamrarészbe áram­lanak, honnét a fogyasztás helyére vezet­tetnek. Mint látható, tehát a túlhevítő csövek ezen sorozatos kapcsolása által a tűzgázok rendkívül tökéletes módon használtatnak ki, mi mellett az (ul) és (u) túlhevítő csövek­ben aránylag állandóan maradó hőmérsék­letcsökkenés tartatik fönn. Ezenkívül, mint a rajz mutatja, a gőzkamrák és az arma­túrák fölülről könnyen hozzáférhetők és hogy e részek elrendezése lehetővé teszi, hogy sok kazánt helyezhessünk egymás mellé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom