32899. lajstromszámú szabadalom • Fürdőkályha

32899. szám. II/l>. OSZTÁLY, Fürdőkályha. NOVAK & TESCHNER CZÉG DRESDEN-PLAUENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 november hó 8-ika. 3Ieg,jeleiit 1905. évi május hó 1 7-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. III VATAL SZABADALMI LEI RAS A jelen találmány tárgyát képező fürdőkályhánál úgy az ürös köpeny, mint a vízmelegítő betét oly módon van kiképezve, hogy lehetőleg nagy fűtőfölület mellett a kályha lehetőleg nagy szilárdsággal bírjon. A mellékelt rajzon a kályhának egy kiviteli alakja van föltüntetve, és pedig az 1. ábrán a 2. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszetben, a 2. ábrán az 1. ábra C—D vonala szerint vett hosszmetszetben, részint pedig oldalnézetben. A fürdőkályha kazánjának ürös köpenye négyszögletes alakú s lapos (a a) kettős falakkal bír, melyek bizonyos távolságokban U-alakban beugranak vagy kiugranak, úgy hogy kívülről nézve a kazán fölülete egymással váltakozó hornyokat és bordákat mutat. Ezen berendezés következtében a falak minden segédeszköz, pl. támcsavarok stb. igénybevétele nélkül, már maguktól oly szilárdak lesznek, hogy igen vékony bádog alkalmazható, a nélkül, hogy azon veszélytől kellene tartani, hogy a bádogköpeny egyfelől a víznyomás, másfelől az egyenlőtlen fölhevítés következtében megvetemedik, vagy ki-, illetve behajlik, ami különösen szögletes kazánoknál gyakran | meg szokott történni. Az ürös köpeny föltüntetett alakjánál a fűtőfölület is lényegesen meg van nagyobbítva. Továbbá a befelé ugró merevítések alkalmazásából még egy további előny is származik. Ugyanis az ürös köpenybe alul belépő hideg víz rendszerint sugáralakban szökell fölfelé, a mi a fűtőhatás kihasználását kedvezőtlenül befolyásolja. Az új berendezésnél ellenben a víz a beugró sarkokhoz ütközik s meglehetős egyenletesen kénytelen fölfelé emelkedni, vagyis az egyes lépcsőket előbb kitölti, mielőtt a legközelebbibe jutna. Ezen ürös köpeny belsejében több egymás fölött elrendezett (b c d) ürös testből álló rendszer foglal helyet, melynek elemei az (e f g) harántcsövek és a (h i, összekötő csövek útján közlekednek egymással és az ürös köpennyel, a hol a hideg víz a (k) helyen lép be s a meleg víz az (1) helyen távozik. Az ürös testek boltozatos alakkal bírnak s részben oldalt, részben középen váltakozva elrendezett kivágásokkal vannak ellátva, melyek a fűtő lángok, illetve fűtő gázok haladását oly módon szabályozzák, hogy ez utóbbiak az ürös testek egész fölületét kénytelenek érinteni. I így pl. a két (m n) kivágás oldalt, az ; (o) kivágás pedig az ürös test közepén fog-