32888. lajstromszámú szabadalom • Gázfűtőkályha vasalókhoz

A friss levegőt bebocsátó (e) hasítékok az (e2) sínek födik el, melyek a levegőnek 1 a lángokhoz való áramlását nyugodtabbá teszik. A (b) keretben a (c) lemezzel egyenlő magasságban a vasaló vasakat tartó egyes (r) rostélyok vannak fölfüg­gesztve, melyek czélszerűen a 4. ábrán lát­ható alakkal bírnak s a lángzókat a föl­tüntetett módon veszik körül (1—3. ábrák). A (b) keret fölött foglal helyet a tulajdon­képeni fűtőtér, melyet a (g) szigetelő fa­lak minden oldalról körülvesznek. A mellső fal föl s alá mozgatható s (hl) fogantyú­val ellátott (h) ajtó gyanánt van kiképezve (1. ábra), míg a hátsó fal az égési gázok elvezetésére szolgáló (y) csővel van ellátva. Hogy a vasakat a fűtőgázok lehetőleg min­denfelől körüláramolják, a gázok először fölfelé kényszeríttetnek áramolni, me]y czélból egy fönt (il) átlyukasztásokkal el­látott (i) válaszfal van a kályhába helyezve. Ez által a gázok mozgása egyúttal hátrál­tatást is szenved, úgy hogy a gázok hosz­szabb ideig maradnak a kályhában, s en­nek folytán előnyösebben kihasználtatnak. Szükség esetén ezen czélból a kályha hátsó fala és az (i) válaszfal között még néhány vezető lemez is rendezhető el, mely leme­zek a rajzon nincsenek föltüntetve. A találmány újdonságának lényege ab­ban áll, hogy a fűtőtér betolható (k) fa­lak alkalmazása által rekeszekre osztható, illetve kisebbé tehető. A rekeszfalak mind­egyike két lemezből s az ezek közé helye­zett szigetelő rétegből áll s a falak fönt (1) léczvezetékek között vezettetnek, míg alul (m) elválasztó síneken csúsznak, me­lyek a lángzók, illetve az (r) rostélyok kö­zött vannak a (b) keretben fölfüggesztve (3. ábra). Ezen berendezés segélyével a vasalókat ugyanazon kemenczében egyfelől különböző hőmérsékekre lehet melegíteni, másfelől pedig részleges üzemnél, ugyanazon hatás­fok mellett egyes önállóan működő kam­rákat lehet elkülöníteni, így például a föl­tüntetett háromrekeszű kályha a (k) vá­laszfalak megfelelő beillesztése vagy ki­vétele által úgy kapcsolható, hogy először 3 lángzó 3 kamrában 3 vasat melegítsen (teljes üzem maximális hőmérséknél), má­sodszor 1 lángzó 1 kamrában 3 vasat me­legítsen, mely esetben a két (k) fal kivan véve s az (f) vasalóvas két oldalára még egy-egy vas van helyezve (teljes üzem vál­tozó hőmérsékekkel), harmadszor 1 lángzó 1 kamrában 1 vasat melegítsen részleges üzem maximális hőmérsékkel, negyedszer 1 lángzó 1 kamrában 2 vasat melegítsen (részleges üzem változó hőmérsékkel) stb. A fűtőtérnek a jelzett módon több részre való osztása annyival fontosabb és ered­ményesebb, minél több lángzója van a kály­hának, mely tény a kályha gazdaságos mű­ködési módjára és gyakorlati használható­ságára nézve igen fontos. Az új műszaki hatás főként abban áll, hogy a lángzók számának megválasztása által tetszőleges számú vasalóvas egyidejűleg vagy egy­másután különböző hőmérsékre hevíthető. Különös fontossággal bír a (h) ajtó al­kalmazása is, melyet ha kinyitunk, vala­mennyi vas előttünk van s a megfelelő vasat azonnal kiválaszthatjuk. A (c) lemez alatt két (x) és (xl) sín van elrendezve, melyekre vagy melyek között az (f) vasalók levehető (fl) fogantyúi az 1. ábrán pontozott vonalakkal föltüntetett módon a vasak melegítése közben fölfüg­geszthetők. A többkamrájú kályha hátsó végén egy (n) kapcsoló tábla van elrendezve (1. ábra), I melynek hátsó oldalán az elosztott (o) lángzó vezetékek és a (p) gyújtólángvezetékek fog­• lalnak helyet (2. ábra). A lángzóvezetékek ! a (q) gázvezetékből ágaznak el, míg a : gyújtólángok vezetékei a (q) gázveze­ték által táplált (s) mellékcsőből, vagy pe­dig közvetlenül a (q) csőből indulnak ki. A kapcsoló tábla mellső oldalán foglalnak helyet az (o) lángzóvezetékekhez, illetve a (p) gyújtólángvezetékekhez tartozó (v), il­letve (w) zárócsapok forgóinak a kapcsoló táblán keresztülvezetett (t) és (u) fogan-I tyúi (3. ábra). Hogy a (v) csapok szükség j esetén elzárhatók legyenek, forgóik (tl) | karokkal vannak fölszerelve, melyek a kap­' csoló táblán elrendezett alkalmas (t2) fü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom