32883. lajstromszámú szabadalom • Botvédő kupak kicserélhető betéttel
Megjelent 1905. évi május lió 15-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI H I VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32888. szám. VI/b. OSZTÁLY. Botvédő kupak kicserélhető betéttel. BBEUER ALBERT GUMMIKERESKEDŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 november hó 26-ika. A jelen találmány tárgyát kicserélhető betéttel bíró botvédő kupak képezi, melynek az eddig e czélra használt gummihüvelyekkel szemben számos lényeges előnye van. Először is olcsó a használata, mert ha a talajjal érintkező betét (gummi, impregnált parafa, stb.) elkopott, ezt igen kevés költséggel és'fáradsággal lehet megújítani. Másodszor pedig nem fosztja meg a botot csinosságától, sőt a botnak igen tetszetős befejezést kölcsönöz. Végül a jelen találmány szerinti kupakot nem lehet oly könynyen elveszteni, mint az eddigi bot- és mankóvédő kupakokat. A mellékelt rajzon a jelen találmány példaképen három foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra a kupak egyik kiviteli alakját a botra fölszerelt állapotban ábrázolja; a 3. ábra a kupakot alkotó három részt külön tünteti föl függélyes metszetben, illetve nézetben; a 4. és 5. ábra két másik kiviteli alakot ábrázol függélyes metszetben ugyancsak botra fölillesztve; az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alak három részből áll: az (1) fémhüvelyből, a két részre vágott (2) gyűrűből és a (3) betétből. A (4) bot vagy mankószár végére ismert módon fölillesztett (1) fémhüvely alsó fele belül csavarmenetekkel van ellátva, melyekbe az összeillesztett (2) gyűrű, mely viszont megfelelő külső csavarmenetekkel van ellátva, becsavarolható; a (3) gummibetét fejével lefelé fordított szögecs alakjával bír, melynek szára alulról fölfelé kúposán szélesbedik és ennek megfelelően lévén a (2) gyűrű belső ürege is kiképezve, a betét kiesése is meg van akadályozva. A kupak összeállítása és a botra való fölillesztése úgy történik, hogy a (2) gyűrű két részét a betét köré illesztjük és azután evvel együtt becsavarjuk az (1) hüvelybe, míg a gyűrű (5) karimája szorosan az (1) fémhüvely fölületéhez nem csatlakozik (2. ábra). A 4. ábrában látható kiviteli alaknál a (3) betét egyszerűen be van szorítva a fémhüvelybe, melyben az természetesen rugalmasságánál fogva szilárdan ül. Az 5. ábrában bemutatott kiviteli alaknál a (3) betét maga van csavarmenetekkel ellátva, és az (1) fémhüvely belső csavarmeneteibe becsavarolva.