32883. lajstromszámú szabadalom • Botvédő kupak kicserélhető betéttel

Megjelent 1905. évi május lió 15-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI H I VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32888. szám. VI/b. OSZTÁLY. Botvédő kupak kicserélhető betéttel. BBEUER ALBERT GUMMIKERESKEDŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 november hó 26-ika. A jelen találmány tárgyát kicserélhető betéttel bíró botvédő kupak képezi, mely­nek az eddig e czélra használt gummihü­velyekkel szemben számos lényeges előnye van. Először is olcsó a használata, mert ha a talajjal érintkező betét (gummi, impreg­nált parafa, stb.) elkopott, ezt igen kevés költséggel és'fáradsággal lehet megújítani. Másodszor pedig nem fosztja meg a botot csinosságától, sőt a botnak igen tetszetős befejezést kölcsönöz. Végül a jelen talál­mány szerinti kupakot nem lehet oly köny­nyen elveszteni, mint az eddigi bot- és mankóvédő kupakokat. A mellékelt rajzon a jelen találmány példaképen három foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra a kupak egyik kiviteli alak­ját a botra fölszerelt állapotban ábrá­zolja; a 3. ábra a kupakot alkotó három részt kü­lön tünteti föl függélyes metszetben, il­letve nézetben; a 4. és 5. ábra két másik kiviteli alakot ábrázol függélyes metszetben ugyancsak botra fölillesztve; az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alak három részből áll: az (1) fémhüvelyből, a két részre vágott (2) gyűrűből és a (3) betét­ből. A (4) bot vagy mankószár végére ismert módon fölillesztett (1) fémhüvely alsó fele belül csavarmenetekkel van ellátva, me­lyekbe az összeillesztett (2) gyűrű, mely viszont megfelelő külső csavarmenetekkel van ellátva, becsavarolható; a (3) gummi­betét fejével lefelé fordított szögecs alak­jával bír, melynek szára alulról fölfelé kú­posán szélesbedik és ennek megfelelően lévén a (2) gyűrű belső ürege is kiképezve, a betét kiesése is meg van akadályozva. A kupak összeállítása és a botra való fölil­lesztése úgy történik, hogy a (2) gyűrű két részét a betét köré illesztjük és azután evvel együtt becsavarjuk az (1) hüvelybe, míg a gyűrű (5) karimája szorosan az (1) fémhüvely fölületéhez nem csatlakozik (2. ábra). A 4. ábrában látható kiviteli alaknál a (3) betét egyszerűen be van szorítva a fémhüvelybe, melyben az természetesen ru­galmasságánál fogva szilárdan ül. Az 5. ábrában bemutatott kiviteli alak­nál a (3) betét maga van csavarmenetek­kel ellátva, és az (1) fémhüvely belső csa­varmeneteibe becsavarolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom