32866. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázlángoknak több tetszőlegesen elosztott helyről való meggyújtására és eloltására

«•> f] ^ kollik, hol az utóbbi két (3) és (4) ágcső- | vei oly módon áll kapcsolatban, hogy vagy J a (3), vagy a (4) csövet hozza az (1) vezetékkel összeköttetésbe. A (3) és (4) csövek fölvezetnek az első emeletre, hol az (5) többfúratú csaphoz csatlakoznak. Az utóbbitól ismét két (6) és (7) cső vezet a második emeletre, hol ismét egy többfúra.ű (8) csap van elrendezve. E (8) csaptól aztán két (9) és (10) vezeték a harmadik emeletre vezet s itt egy kétfúratú (11) csaphoz csatlakozik, mely épen úgy, mint a földszinten lévő (2) csap, vagy a (9), vagy a (10) csövet kötheti össze a lángzókhoz vezető (12) csővel. Ha fölvesszük, hogy a csap az 1. ábrán megrajzolt állást foglalja el, akkor a gáz az (1) csőből a (4) csőbe áramolhat, míg a (3) cső el van zárva. A gáz a (4) csőből a többfúratú (5) csaphoz jut. E csap egymás fölött vízszintes síkban fekvő két fúrattal bír, mint az a 2. ábrán látható. A fölső fúrat az 1. ábrán telt vonalakkal van kihúzva és (K) alakkal bír; az alul fekvő fúrat, mely az 1. ábrán pontozva van jelölve, keresztben áthaladó csatornából áll, mely az egyik oldalon három külön csatornává ágazik szét. Az (5) csapnak megrajzolt állásánál most már a gáz a (4) csőből e csapnak K-alakú fúratába s innen, mint nyíllal meg van jelölve, a (7) vezetékbe áramlik. A többfúratú (8) csap épen olyan kiképzéssel bír, mint az (5) csap s a rajzon föltüntetett állásnál megengedi a gáznak a (9) csőbe való áthatolását. Innen a gáz a kétfúratú (11) csapon keresztül a (12) vezetékbe s ebből a lángzókhoz jut. Ha most már például a (2) csapot a földszinten úgy forgatjuk el, hogy az a pontozással jelölt állásba jut, akkor a gáznak a (4) csőbe való áramlása elzáratik, ellenben a (3) csővel szemben megnyittatik. Ennek az a következménye, hogy a gáz a (3) csőbe tódul és ebből az (5) csaphoz jut, még pedig ennek alsó fúratához, mely a csapnyelv kerületénél fölfelé nyúló csatornákkal bír, hol az utóbbiak abba a síkba torkolnak, a melyben a csövek a csaphoz csatlakoznak. így a gáz a (3) csőből az (5) csapnak alsó fúratába eljuthat és innen, mint ez az ábrán nyíllal jelölve van, a fúratnak két külső villázatán keresztül, a (6) csőbe tódul. A (6) cső viszont a (8) csapnak alsó furatához torkol, melyen át a gáz a nyíl irányában e csapon keresztül a (10) vezetékbe áramlik. Ezt azonban a (11) csap elzárja, úgy hogy itt a gáz további utat nem talál és így a (2) csapnak elforgatása által a lámpák valamennyi emeleten kioltatnak. Ha a lépcsőházat újból ki kell világítani, úgy ez megtörténhetik a nélkül, hogy a (2) csapot újból el kellene forgatni. A meggyújtás például a harmadik emeleten is megtörténhetik az által, hogy a (11) csap a pontozással jelölt helyzetbe forgattatik. Ennek következtében ugyanis a (3)csövön, (5) csapon (alsó fúrat), (6) csövön, (8) csapon (alsó fúrat) és (10) csövön átáramló gáz semmi akadályra nem talál és a (12) csövön keresztül a lámpákhoz tódul, melyek ismét égni kezdenek. Föltéve, hogy a (2) csap a pontozással megjelölt állásban van és a világítást nem a harmadik, hanem a második emeletről kell újból helyreállítani, vagyis a (11) csap a harmadik emeleten nem forgattatott el, hanem a telt vonalakkal rajzolt helyzetben van, akkor a második emeleten lévő (8) csap úgy forgattatik el, hogy alsó fúratának két szélső ága átellenbe kerüljön a (6) és (9) csövek torkolatával. A gáz útja ekkor: az (1) csőből a (3) csőbe, innen az (5) csapon keresztül (alsó fúrat) a (6) csőbe, aztán a (8) csap (alsó furat), (9) cső s a (11) csapon át a (12) cső; így a lámpákhoz ismét gáz jut s azok égni kezdenek. Belátható, hogy hasonló módon az (5) csap is fölhasználható arra, hogy bármelyik emeleten történt elzárás után, a gáznak a lámpákhoz való vezetését újból helyreállítsa, valamint általában bármelyik (2 5 8) vagy (11) csap, tetszőleges sorrendben, elzárhatja vagy megnyithatja a gázhozzávezetést. A berendezés szükség esetén könnyen ki-