32844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűrészelt útburkuló kövek és ezekből hézagmentes útburkolat előállítására

Megjelent 1905 évi május lió 13-án. MAGY. jJ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 82844. szám. YITI/i- OSZTÁLY. Eljárás fürészelt útburkoló kövek és ezekből hézagmentes útburkolat előállítására. HAUSZMANN SÁNDOR ÉPÍTŐ- ÉS KŐFARAGÓMESTER ÉS KUDELKA JAKAB ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 6-ika. Évek óta folynak kísérletek útburkoló köveknek fűrészelés útján való tömeges elő­állítására : a fiirészelés czéljaira gyémántot, kvarczport és aczélt használtak, de ered­ményt nem értek el, mert ezen anyagok drágasága és az eljárás hosszadalmas volta alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné tette. Mi kövek fürészelésére az ismert karbo­rundumot használjuk fürészelő anyagnak; karborundumból való fürészelő lapokkal ké­pesek vagyunk a kézi előállításnál nem sokkal nagyobb költséggel fürészelt útbur­koló kőkoczkákat előállítani; a következő különleges eljárás alkalmazása által pedig a fűrészelés gyorsan és pontosan eszközöl­hető, ami a föltétlenül megkívánt tömeg­előállítást teszi lehetővé. A fürészelő asz­talra helyezett kőtömböt szokásos módon rögzítjük és több, karborundumból való fü­részelő lappal egyidejűleg átfürészeljük; hogy azután ne kelljen a rögzített kőtöm­böt oldani, az egyes kődarabokat leszedni és keresztirányban való átfűrészelés czél­jából újból fölhelyezni és ismét rögzíteni, a kőtömböt egy fordító korong segítségével rögzített állapotban 90°-kal elforgatjuk, mi­nek folytán az újabb átfűrészelés pontosan és rendkívül gyorsan eszközölhető. Ily módon oly kőkoczkákat nyerünk, me­lyeknek négy fölülete sima, két föliilete pedig érdes, ahogy a hasításnál nyertük; ezen kőkoczkák a legideálisabb útburkoló kövezetet adják. Tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy az eddig használt kőkoczkákból való burkolat a lovak kapaszkodása és a nehéz teher­kocsik behatása alatt csakhamar tönkre­megy, mert az egyes kőkoczkák között szé­les hézagok vannak, melyek a kövek meg­támadásának kiindulási pontjait képezik; az eddigi útburkolat kopása a nagy héza­gok folytán nem egyenletes, hanem minden egyes kő külön kopik, úgy hogy rövid idő múlva már domború fölületet nyert. Mi ellenben a fürészelt fölületű kőkoczkákat érdes föliileteikre helyezzük, sima fölületeik­kel szorosan egymás mellé illesztjük, úgy hogy hézagok alig maradnak, az egész útburkolat pedig tömör egészet képez és az egyes kövek a legnagyobb megterhelés mellett sem mozoghatnak. A burkoló koczkák fölső fölülete a lovak kapaszkodásának elősegítésére érdes marad, valamint érdes az alsó támaszfölület is, úgy hogy szükség esetén a koczka megfordít­ható és így ismét új burkolat állítható elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom