32844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fűrészelt útburkuló kövek és ezekből hézagmentes útburkolat előállítására
Megjelent 1905 évi május lió 13-án. MAGY. jJ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 82844. szám. YITI/i- OSZTÁLY. Eljárás fürészelt útburkoló kövek és ezekből hézagmentes útburkolat előállítására. HAUSZMANN SÁNDOR ÉPÍTŐ- ÉS KŐFARAGÓMESTER ÉS KUDELKA JAKAB ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 6-ika. Évek óta folynak kísérletek útburkoló köveknek fűrészelés útján való tömeges előállítására : a fiirészelés czéljaira gyémántot, kvarczport és aczélt használtak, de eredményt nem értek el, mert ezen anyagok drágasága és az eljárás hosszadalmas volta alkalmazását gyakorlatilag lehetetlenné tette. Mi kövek fürészelésére az ismert karborundumot használjuk fürészelő anyagnak; karborundumból való fürészelő lapokkal képesek vagyunk a kézi előállításnál nem sokkal nagyobb költséggel fürészelt útburkoló kőkoczkákat előállítani; a következő különleges eljárás alkalmazása által pedig a fűrészelés gyorsan és pontosan eszközölhető, ami a föltétlenül megkívánt tömegelőállítást teszi lehetővé. A fürészelő asztalra helyezett kőtömböt szokásos módon rögzítjük és több, karborundumból való fürészelő lappal egyidejűleg átfürészeljük; hogy azután ne kelljen a rögzített kőtömböt oldani, az egyes kődarabokat leszedni és keresztirányban való átfűrészelés czéljából újból fölhelyezni és ismét rögzíteni, a kőtömböt egy fordító korong segítségével rögzített állapotban 90°-kal elforgatjuk, minek folytán az újabb átfűrészelés pontosan és rendkívül gyorsan eszközölhető. Ily módon oly kőkoczkákat nyerünk, melyeknek négy fölülete sima, két föliilete pedig érdes, ahogy a hasításnál nyertük; ezen kőkoczkák a legideálisabb útburkoló kövezetet adják. Tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy az eddig használt kőkoczkákból való burkolat a lovak kapaszkodása és a nehéz teherkocsik behatása alatt csakhamar tönkremegy, mert az egyes kőkoczkák között széles hézagok vannak, melyek a kövek megtámadásának kiindulási pontjait képezik; az eddigi útburkolat kopása a nagy hézagok folytán nem egyenletes, hanem minden egyes kő külön kopik, úgy hogy rövid idő múlva már domború fölületet nyert. Mi ellenben a fürészelt fölületű kőkoczkákat érdes föliileteikre helyezzük, sima fölületeikkel szorosan egymás mellé illesztjük, úgy hogy hézagok alig maradnak, az egész útburkolat pedig tömör egészet képez és az egyes kövek a legnagyobb megterhelés mellett sem mozoghatnak. A burkoló koczkák fölső fölülete a lovak kapaszkodásának elősegítésére érdes marad, valamint érdes az alsó támaszfölület is, úgy hogy szükség esetén a koczka megfordítható és így ismét új burkolat állítható elő.