32842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok, pl. petróleum folytonos desztillálására, a könnyen gyúló olajok eltávolítása czéljából

Megjelent 1905. évi május lió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR H1VATAL SZABADALMI LEIRAS B2842. szám. XI/b. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok, például petróleum folytonos desztillálására a könnyen gyúló olajok eltávolítása czéljából. FISCHER JÓZSEF MÉRNÖK BÉCSBEN. Bejelentésének napja 1904 november hó 20-ika. Elsőbbsége 1901 deczember 31-től kezdődik. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi könnyen gyúló olajoknak kondenzátorokból, hűtőkből, tartályokból é3 effélékből lefolyó petróleumból történő folytonos eltávolítására, illetve folyadékok folytonos desztilálására a lefolyó, desztilálandó anyag áramlásával ellenkező irányban áramló gőz segélyével. E ezélból az elvezető csővezetékbe ismeretes módon egy gőzszóróval ellátott csőszekrényt iktatunk be, melyben az ebben állandóan ugyanoly magas rétegben álló folyadék akként kezeltetik, hogy annak egész fölszinén, vagyis a gőzszoró fölött álló folyadékréteg egész tömegén gőzt vezetünk keresztül, mikor is a beáramló folyadék a fölfelé áramló gőz folytán a folyadékréteg fölszinén szétteríttetik és annak következtében, hogy a gőzszóró fölött állandóan ugyanoly magasságban áll, csak lassankint — a beáramló mennyiségnek megfelelően — sülyedliet. Ily módon a folyadék hosszabb időn át érintkezésben marad a gőzzel, úgy hogy a csőszekrénybe folytonosan beáramló folyadék egész tömege könnyen desztillálható anyagaitól megtisztítva távozik el. A csatolt rajzon az ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezés két kiviteli alakjában van föltüntetve, nevezetesen : az 1., 2. és 3. ábra az egyik kiviteli alak oldalnézete, fölülnézete és függélyes metszete, a 4. ábra a másik kiviteli alak függélyes metszete, az 5. ábra pedig vízszintes metszet a 4. ábra x—y vonalán át. A berendezés egy, a kondenzátorból, vagy eféléből jövő elvezető csővezetékbe iktatott és az (f) gőzelvezető csővel fölszerelt fenekén zárt, függélyesen álló ismert (a) csőszekrényből, a szabad végén rendszerint vályúszerűen kiképezett (c) bevezető csőből és a szállócső gyanánt kiképezett (d) elvezető csőből, valamint a (g) vízelvezető csőből áll, mely ugyancsak szállócső gyanánt van kiképezve és oly magas, hogy a víz fölött álló olajréteg súlya a szállócsőben lévő vízoszloppal egyensúlyt tart, mikor is a csőtokban lévő vízoszlop elég magas arra, hogy az olaj a (d) elvezető csövön át el ne folyjék. A csőszekrényben azonkívül ismeretes módon az (m) cső útján táplált (b) gőzszóró van elrendezve, mely oldalnyílásokkal is bír és melynek átmérője csak valamivel kisebb, mint a szekrény belső átmérője. A 4. ábrán azonkívül még (k) válaszfalak is vannak elrendezve, melyek a folyadékot egy meg-