32834. lajstromszámú szabadalom • Önműködő váltópénztár
nak a jobboldali 10 centes tartály kiadó- | tolókájához tartozó egy rovátka a (2) ál- | lásnak a két 10 centes tartályhoz tartozó kapcsoló korong két rovátkája, a (3) állásnak a 25 centes és 5 centes tartályhoz tartozó kapcsolókorong egy-egy rovátkája felel meg és így tovább. Megjegyzendő, hogy míg a jobboldali, 5 centet bedugó (7) emelő a (60) hüvely segélyével forgatja el (állítja az (5) állásba) a (126) dobot, addig a baloldali 5 centet kiadó tolókát nem a (126) dob, hanem a (126a) dob szélső korongja befolyásolja, mi az 5 centes tartályok tartalmának egyenletesebb kihasználását biztosítja. A rovátkák elrendezése a (126b) és (126c) dobokon, tudniillik az 1 és 10 dollárt kiadó dobokon a mondottakból önként világos. Tegyük már most föl, hogy a szélső jobboldali (7) berakó emelőt nyomjuk le. Ekkor a (67) fogasrúd és (68) fogaskerék a (126) dobot a zérusállásból egy osztással elforgatja és az (1) állásba állítja. Ha még egy második 1 centes (7) emelőt nyomunk le, a dob még egy osztással elfordul és a (2) állásba jut stb. Ha a 25 centes (7) emelőt nyomjuk le, a (67d 67e) fogasrudak és (68d 68e) fogaskerekek útján a (126 126a) dobokat az (5), illetve (2) állásba állítja, úgy hogy a két 10 centesés a jobboldali 5 centes tartály kiadó tolókái fognak bekapcsolódni. A kiadó tolókákat közös hajtóművükkel a (130) emelők (7., 18., 25., 26. ábra) kapcsolják, melyeket a kapcsoló dob rovátkái állítanak a működő helyzetbe és melyek a (131) tengely lazán fölhúzott (133) hüvelyére ugyancsak lazán vannak fölhúzva. Mindegyik (130) kapcsoló emelőnek agyán egy-egy (132) toldat van kiképezve, melyre a (133) hüvely egy-egy (134) karja hat az oldalt alkalmazott (135) ütközője útján. Szerkezeti okokból a baloldali 5 centes tartályhoz tartozó (130) emelő a 9. ábrán látható módon van kiképezve, míg az egyes (135) toldatokat több emelőnél ugyanily okokból egy közös rúd helyettesíti (8. ábra). A (133) hüvellyel a (136) kar van [ mereven összekötve, melyet rendesen a | (137) elreteszelő emelő tart a 25. ábrán látható helyzetben. Ebben a helyzetben az összes (130) emelőket a megfelelő (99, 126) kapcsolódobok toldatai tartják meg, miközben az emelők hatástalanok. Ha a (136) kart a (137) elreteszelő emelő elereszti, a (138) rúgó hatása alatt fölfelé leng és a (130) emelőket a megfelelő ru^ gók a kapcsolódobokra szorítják. A (130) emelők fölső végei, melyek a (78) lemez hasítékaiba nyúlnak, a normális helyzetükben egy sor (139) szögemelő alsó végeitől távol vannak (7. és 16. ábra), mely emelők a (48) kiadótolókák hátsó, függélyes toldatain vagy talapzatain forgathatóan vannak ágyazva. Ama (130) kapcsoló emelők, melyek a (99) dobok rovátkáival állanak szemben, toldataikkal eme rovátkákba fogődzanak (18. ábra), és fölső végeikkel az azokhoz tartozó (139) szögemelőket akként emelik meg, hogy ezek horogalakú (141) végei a közös (142) hajtórúd pályájába nyúljanak. Ily módon a (142) hajtórúd előremozgásánál mindazokból a tartályokból, melyek kapcsoló korongjai egy-egy rovátkájukkal állanak a megfelelő (130) kapcsoló emelőjükkel szemben, pénzdarab adatik ki, míg a többi tartály kiadótolókája nyugalomban marad. Ha azonban valamely tartálynak két kiadó tolókája van, ennek megfelelően két kapcsoló emelője is van, melyek egyenként vagy együtt jönnek működésbe, annak megfelelően, hogy egy vagy két pénzdarabot kell-e kiadni. Ily kettős tolókája van például a 2£> centes tartálynak (50—54. ábra). Az egyik kiadó tolóka a föntebb jelzett (139) szögemelőt viseli, melynek (141) horga a (142) hajtórúddal jön kapcsolatba, míg a másik (48a) kiadó tolókának (139a) szögemelője van, melynek segélyével az első (48) kiadó tolóka fix (147) toldatával kapcsolódik. Ha már most az első (48) kiadó tolóka (139) szögemelője jön a működési helyzetébe, a (48) tolóka előre mozog (51. ábra), míg ha mindkét (139 139a) szögemelő indul működésnek, a (48a) tolókát a (48) tolóka magával viszi
