32818. lajstromszámú szabadalom • Egyesített deréköv és fűző

2. az alsó (B) részből, mely a fűzővel össze van kötve és ettől átlapoltatik és mely a medenezét fogja közre; ezen részt a következőkben derékövnek fogjuk nevezni. Ezen egymástól teljesen elkülönített részek, melyeknek mellső és hátsó fűző szerkezetei vagy csatjai szintén teljesen függetlenek egymástól, lehetővé teszik, hogy a mellre és hasra gyakorolandó nyomásokat egymástól függetlenül szabályozhassuk, a mikor is ezen két rész egymással csúszó közegek segélyével akként van összekötve, hogy bár egy egyetlen tárgyat alkotnak, mindegyik részt az illető testrészre különkülön fölerősíthetjük, még pedig az alsó részt előbb, a fölső részt pedig csak azután, a mikor is a csúszó közegek úgjr

vízszintes, mint függélyes irányban elegendő mozgást engednek meg, hogy mindegyik részt kellő helyzetben fölerősíthessük. A fölső (A) rész tetszőleges oly fűző lehet, mely derékon alúl a testet csak kevéssé födi; fontos azonban, hogy ezen fűzőnek a csipőcsontra eső részeiben a ruganyos (C) eresztékek legyenek elrendezve, melyek ruganyosságuk következtében a merev szövetek által a medenczecsontoknak kiálló részeire gyakorolt, fájdalmat gerjesztő nyomást csökkentik, különösen előrehajlásnál, midőn a has ezen részen kidudorodik, a mikor ezen eresztékek megnyúlhatnak; másrészt lehetővé teszik ezen eresztékek, hogy a fűzőnek alsó részét a derékövre szorosan fölilleszthessük. A fűző elől a szokásos (D) planchettezárral, hátul pedig az (E) fűzőzsínórral van ellátva. Az alsó (B) részt oly deréköv alkotja, mely szélességében különböző ruganyossági fokokkal bír. Ezen derékövnek ruganyossága és merevsége a szélesség különböző pontjain különbözőképen van elosztva, a mi a deréköv hosszának bizonyos részeire, mint az 1. ábrában vagy egész hosszára, mint a 7. ábrában, kiterjedhet. A merevség a deréköv alsó peremétől, a fölső peremig fokozatosau csökken, a mit a derékövnek különböző színezése is mutat, mely jelenség ezen Övre nézve jellemző. Az övnek különböző ruganyossági fokokkal bíró nyújtható része egy darabban lehet szőve, vagy különböző ruganyossági fokkal bíró ruganyos szalagokból lehet összetéve, melyek egyszerű varratak által lehetnek egymással összekötve; lehetnek ezek azonban bizonyos köz meghagyásával a nyújtás irányára merőlegesen fölerősített halcsontok segélyével is egymással összekötve. A mi magát a derékövet illeti, úgy ez a következőképen van megszerkesztve. A deréköv mindegyik része a ruganyos (a) szövetből és a nem nyújtható (b) szövetből áll (1. bára); a ruganyos (a) részek a hasat egészen a esipőcsontok fölé födik be, míg a (b) szövetrészek a csipőket beburkolják és a derékvonal hátsó részét néhány centiméternyire befödik, hogy ez által a deréköv fölfelé csúszása megakadályoztassák, ezen (b) részbe halcsontok vannak bevarrva, hogy merevsége föntartassék. Természetes azonban, hogy a körülményekhez képest a ruganyos szövet az övnek nagyobb részét, sőt az egész övet is képezheti. A deréköv részeinek egyesítését hátul bármily módon foganatosíthatjuk; de legczélszerűbb vagy egyszerű fűzőszinórt használna, a mikor is. hogy ennek meglazulását megakadályozzuk az egyszerű (o) szorító csattot vagy ismert csattos szalagokat alkalmazunk. Elől a deréköv zárására a hajlékony (J) planchette-csatot alkalmazzuk. A fűzőnek a derékövvel való összeköttetése a következő : A fűző mindegyik fölével a deréköv két ponton van összekötve. Elől az összekötésre a (C) ereszték fölött a fűzőre erősített (F) szalag szolgál (5. ábra), melybe a deréköv két (d, dl) zsebébe illesztett (G) halcsont fogódzik. Hátul ezen összeköttetés megfordítva van elrendezve, a hol is a fűzőnek (e, el) zsebeibe (3. ábra) a (H, Hl) halcsontok vaunak illesztve és ezek mögött a végeivel a derékövre erősített (I) szalag jár át.