32801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek előkészítésére a fémek nyerésére
szemcséi addig dörzsöltetnek egymáshoz, míg az összes lágyabb részek finom porrá alakíttatnak át. Az ezen kezelésnél csak kissé lecsiszolt kő a szemcsenagyság tekintetében változatlan marad. Ily módon tehát a kezelés után szemcsenagyság tekintetében kétféle terméket kapunk, és pedig egyrészt egy poralakú masszát, mely a lágyabb részek összes mennyiségét és abban a fémet tartalmazza, míg másrészt a nagyobb kőszemcséket, úgy hogy az érezek e mellett lényegesen gazdagíttatnak. Hogy e mellett az érezek jobban gazdagíthatok, annak oka abban van, hogy egy, csak a lágyabb alkatrészeket megtámadó aprító eljárás alkalmazása folytán az éreznek kővel vagy érkőzettömeggel való keverődését teljesen elkerüljük. Másrészt a leírt módon a kőzet az ércztől teljesen megszabadítja tik, úgy hogy említésre érdemes veszteségeket nein kapunk. Kvarczban tartalmazott rézkovánddal való kis mértékben végzett kísérleteimnél oly kőzetet kaptam, mely csak 016% rezet tartalmazott, a mi tehát rendkívül kis mennyiség. Az eljárás továbbá már meglevő mosóműveknél mellékeljárás gyanánt is czélszerűen alkalmazható. Egy ily kísérletnél oly érkőzetet, mely kvarczban 0'5°/0 rezet tartalmazott, addig dörzsöltünk szét, míg 0-2% rezet tartalmazott ; 0-3°/0 rezet iszapban kaptunk. Ily módon tehát oly mosóműnél, melynél naponként 100 tonna kőzet válik ki, naponként 350 korona bruttó értékű rezet kaphatunk, mi mellett ezen esetben a költség igen csekély, mert a kőzet már előzőleg fölapríttatott. Az eljárás továbbá lehetővé teszi a kén hasznosítását, a mennyiben kénkovándot kvarcczal együtt kapunk és ebből mosás által szokásos módon kénkovándot kaphatunk. Az eljárás további előnye abban áll, hogy szükség esetén száraz úton víz hozzáadása nélkül foganatosítható. Ez nagy jelentőséggel bír különösen magas hegyeken fekvő bányáknál, hol egyáltalán nem áll víz rendelkezésre. Ezenkívül a gépeket befogadó épületek lehető egyszerűen rendezhetők be, minthogy a víz nemhasználása folytán nem kell fagy ellen védekezni. Ha tehát az előkészülést oly módon foganatosítjuk, hogy az érczet por, illetve iszap alakjában kapjuk, akkor előnyök sorozata áll elő. A következőkben az eljárás egy kiviteli példa alapján részletesen van leírva. Ha pl. oly érkőzettel bírunk, mely kvarczban tartalmazott ólomfényié bői áll, akkor a lágyabb ólomfénylét már a fölaprításnál kisebb darabokra osztjuk föl, mint a keményebb kvarezot. Ennek következtében tehát a legfinomabb iszap a leválasztásnál gazdagabb, mint a nagyobb szemcsék. Ha azonban ezen fölaprítást túlnagy mértékre fokozzuk, akkor a kvarcz nagy része finom iszap alakjában vele megy és az iszap ólomtartalmát csökkenti. Ennek következtében arra kell tekintettel lenni, hogy a fölaprítást iszapképződés nélkül végezzük, azon czélból, hogy ne menjen igen sok kvarcz iszap gyanánt vele. A következő folyamat a durva szemcsés anyagnak dörzsölés általi kezelésében áll, miután az iszap az első kezeléstől eltávolíttatott, előkészített érez gyanánt összegyűjtetett, Ezen dörzsölő folyamatot czélszerűen nagy dobokban végezzük és pedig előnyösen oly finoman szétosztott test hozzákeverése mellett, mely a kvarcznál lágyabb, azonban az ólomfénynél keményebb. Ezen test, mely igen kis részecskékben van jelen, a kvarczszemcsék szétőrlését nem létesítheti, azonban a kvarczszemcsékkel együttesen a lágyabb ólomfényszemcséket szétdörzsöli, hogy végül ezeket igen finom iszappá, illetve porrá alakítsa át, míg a kvarczszemcsék .eredeti nagyságukat megtartják. Középkeménységű anyag gyanánt vasforgácsot czélszerű alkalmazni, mely az őrlés befejezése után, pl. mágneses behatás segélyével önműködően könnyen kiválasztható és azután újból alkalmazható. A kopás igen csekély. A harmadik folyamat a finoman szétosztott ólomfény-pornak a durvaszemcsés kvarezportól való elkülönítésében áll; ezt
