32800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldatok elektrolizálására

és annyira hatásos, liogy oldatlan anyagnak a diafragmán csak valamennyire is észrevehető mennyiségben való fölhalmozódása meggátoltatik. A (36) keménygummitámasztólemezre szükség van, hogy a (35) diafragmának a cirkáló folyadék által való megsérülését elkerüljük. A ezella fenekében lévő (42) tömítőszelenczén keresztülmenő (41) cső a klór elvezetésére szolgál, úgyszintén túlfolyási cső gyanánt is a fölösleges oldat elvezetésére. Az oldat a (43) csövön keresztül (1. ábra) vezettetik be. A ezella fenekén egy (44) csatorna van elrendezve, melyben az esetleges csapadék összegyűlhet, hogy azután abból időről-időre eltávolíttassék. Üzembevételnél a középső kamrát konyhasóoldattal töltjük meg és annak állandó cirkulációját tartjuk fönn a (43) és (41) csövek között. Az oldalkamrákat a (19) lemezek fölső széléig, vagy még ezen is túl, olyan folyadékkal töltjük meg, mely a kathóda-termékkel, tehát a jelen esetben a nátriumbydráttal keveredni nem képes és ezzel szemben közömbösen is viselkedik, Pontos, hogy az oldalkamrákban lévő folyadék olyan legyen, hogy gyorsan elválhassék a marókálitól és ezzel szemben olyan közömbösen viselkedjék, hogy üzem közben gyors, káros változást ne szenvedjen. Ilyen folyadék gyanánt pl. az el nem szappanosodó olajok alkalmazhatók előnnyel. Az áram bebocsátása alkalmával az anódákon klór válik szabaddá, míg a kathódákon nátrium képződik. A klór elvezethető, összegyűjthető és alkalmasan fölhasználható. A nátrium a kathódákon a közömbös, nem keveredő (olaj) jelenlétében képződik és azon oldaton keresztül, mely a diafragmák közt foglal helyet, részben vagy egészen diffundál tátik. Az olaj alatt ekként keletkező káustikus oldat szabadon elválik a kathódáktól és a (23) kifolyási nyíláson (szifonon) át elvezethető a czellából. A reakciónál fölszabaduló hydrogén a (11) kathódák ós a (19) lemezek közti keskeny hézagokon át fölfelé áramlik, miközben az olaj erős cirkulációját idézi elő. E cirkuláció a káustikus oldat gömböcskéinek elkiilönödését elősegíti, melyek ily módon gyorsan elvonatnak az elektrolyzis hatása alól. Természetes azonban, hogy más módot is lehet használni az olaj ezen cirkulációjának előidézésére. A közömbös folyadéknak, mely a kathódatermékkel nem keveredhetik, ezen termék fölfogására való alkalmazása rendkívül nagy előnyöket nyújt. Ezen előnyök: 1. A termék e folyadék által elzárt térben képződik és gyűl össze és ily módon az atmoszférikus levegővel való érintkezés káros hatásától megóvatik. A folyadék tehát megakadályozza pl. marónátronnál a nátriumkarbonát képződését, továbbá karbonátok képződését olyan fémekből, mint kalcium és magnézium, melyek a tisztítatlan oldatban találhatók és mely karbonátok a diafragmát eltömni és porózitását csökkenteni alkalmasak. Az olaj továbbá a terméket oldatban tartó folyadék elpárolgását, ami az oldat kevésbbé könnyen oldható alkatrészeinek a diafragmán vagy a kathódán való lecsapódását vonhatná maga után, meggátolja. 2. Az olaj alkalmazása továbbá a terméknek az elektródától való teljes elválását eredményezi. Ez olyan hatás, mely valószínűleg egyrészt az olaj és másrészt a kiiustikus lúg adhézió-együtthatójának az elektródával szemben való különbözőségére vezethető vissza. így pl. az olaj erősen rátapad az ilyen fölületre, amiből következik, hogy a káustikus lúg, mely nem képes az olajat kiszorítani, rögtön gömböeske alakját veszi föl és a föliilettől könnyen elválik. Miután valamely folyadék egy másikba való diffúziójának foka főkép azon időtől függ, mely alatt a két folyadék egymással érintkezik, ezért a káustikus lúgnak az olaj segélyével történő föntemlített gyors elkülönödése igen hatályos, hogy a káustikus lúgnak az anódatérben lévő folyadékkal való diffúzióját megakadályozza. 3. A káustikus lúgnak a kathódától való ezen elválása még inkább elősegíttetik az által, hogy a hydrogén, mely a nátriumnak az oldat vizével való reakciója egyik ter-