32779. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kénsavanhydrid gyártására
Megjelent 1905. évi május hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 32779. szám. IV/li/l. OSZTÁLY. Berendezés kénsavanhydrid gyártására. DIRECTION DER TENTELEWSCHEN CHEMISGHEN FABRIK CZÉG SZENT-PÉTERVÁRON. Pótszabadalom a 26477. sz. törzsszabadalomboz. Bejelentésének napja 1904 október hó 3-ika. Találmányunk tárgya a 26477 számú törzsszabadalomban leírt, kénsavanhydrid gyártására szolgáló berendezés egy újabb foganatosítási alakja, mely lehetővé teszi,hogy a kéndioxydnak kénsavanhydriddé átalakított mennyiségét a kontaktusanyag mennyiségének változatlanúl hagyása és az erőszükségletnek felére való csökkentése mellett 97—99»/0 -ig fokozzuk. Ama tény fölismerése, hogy a reakció legerélyesebben és a legnagyobb hőfejlődéssel a kontaktuscsövek fölső részében megy végbe, azok alsó részében pedig csak igen lassú reakció folyik le aránylag csekély hőfejlődés mellett, arra vezetett minket, hogy a termelési hányad fokozása czéljából a használt berendezést megosszuk, nevezetesen a kontaktuscsöveket körülvevő palástban képződő teret a kiegyenlítő tértől teljesen elzárjuk, eme csöveket megfelelően megrövidítsük és a csövekben ennek következtében el nem elhelyezhető kontaktusanyagot a csövek fölső torkolatai fölött elhelyezettszitán egyenletesen kiterítsük. Eme szita fölületét akként szabtuk meg, hogy a kontaktusanyaggal födött fölület a csövek átáramlási keresztmetszete összegének hatvagy még többszöröse legyen. A réteg vastagságát akként választjuk meg, hogy a vezér hőmérő által jelzett és a kontaktus anyagrétegben végbemenő reakcióból származó hőmérséklet az átalakításra legkedvezőbb hőmérsékletnél (450° C-nál) nagyobb ne legyen, tehát, hogy a fölül bevezetett, megfelelően előmelegített gázok túlságosan föl ne hevüljenek, hanem a réteg hősugárzása következtében az átalakulásra legkedvezőbb hőmérsékletig melegedjenek föl. Minthogy a kontaktusanyag a csövek fölött aránylag nagy föliileten van kiterítve, a felé áramló, megfelelően előmelegített nagy gáztömeget könnyebben melegíti föl. Ennek az a következménye, hogy a kéndioxyd legnagyobb része ebben a rétegben alakúi át kénsavanhydriddé és a kéndioxyd maradéka jut csak a kénsavanhydriddel keverve az alsó reakciótérbe, hol a reakció épen ennek következtében könnyen megy végbe. Minthogy azonban az itt átalakult kéndioxyd mennyisége is csekély, annyi hő, hogy a gáz túlhevülhetne, nem fejlődhetik, ellenkezőleg, gondoskodni kell arról, hogy az ebben a térben fejlődött hő elvezetését meggátoljuk, mit azáltal érünk el, hogy az alsó teret a szitát magába záró fölső térrel szemben elzárjuk és jó hőszigetelővel véd-
