32778. lajstromszámú szabadalom • A vízgőz többé vagy kevésbé tökéletes megbontását jelző berendezés vízgáz készülékekhez
Megjelent lí><>5. évi május lió 4-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI \11VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 82778. szám. II/©- OSZTÁLY. A vízgőz többé vagy kevésbé tökéletes megbontását jelző berendezés vízgázkészülékekhez. DR STRACHE HUGÓ CS. K. TANÁR WIENBEN. Bejelentésének napja 1904 szeptember hó 28-ika. Elsőbbsége 1902 október 4-től kezdődik. A vízgáz készítésre eddig használatos eljárásoknál a generátoron aránylag nagy mennyiségű vízgőzt szoktak keresztülvezetni, minek az volt a következménye, hogy tetemes mennyiségű vízgőz megbontatlanul hagyta el a generátort. Ezáltal a generátortólkihasználatlanul tetemes melegmennyiség vonatott el, minthogy az itt tekintetbe jövő magas hőmérsékleteknél a vízgőz fajmelege nagy. Ha megbontatlan vízgőz elvezetését megakarjuk akadályozni, akkor a gőzsebességét a generátor hőmérsékletével össze kell egyeztetni, minthogy a bomlás annál gyorsabban megy végbe, minél magasabb a hőmérséklet. A gőz tökéletes megbontásának mértékéül a bevezetett vízgőz és a kilépő gáz térfogatának összehasonlítása szolgálhat. A gázos tásnál az volna az ideális állapot, ha minden (m3) vízgőzből (2 m3) vízgáz keletkeznék. Ezen állapot gyakorlatilag el nem érhető, mert a vízgázzal csekély menynyiségű szénsav és megbontatlan vízgőz távozik. Mind ez ideig nem rendelkeztünk olyan indikátorral, melynek segélyével a keletkezett vízgáz mennyisége vagy minősége fölismerhető lett volna. A szokásos úgy nevezett próbaláng csak hiányos segédeszköz, minthogy segélyével csak nagy menynyiségű szénsav és vízgőz ismerhető föl. Ha a szénsav és vízgőz jelenléte a keletkezett vízgázban nem is akadályozható meg egészen, mégis sikerül a generátor hőmérsékletének megfelelő gőzsebesség betartásával ezen két tisztátlanságot a generátorban uralkodó nyomásingadozások daczára igen csekély mértékre csökkenteni. Ezen körülmény folytán két mérőkészülék, még pedig egy gőzsebesség- ós egy gázsebességmérő készülék segélyével a gázosítás folyamatát úgy vezethetjük, hogy tényleg az egész befúvott gőzmennyiség megközelítőleg tiszta vízgázzá alakul át. A mérőkészülékeket úgy kalibráljuk és állítjuk be egymáshoz képest, hogy azok akkor, mikor a vízgőz gyakorlatilag lehetséges vagy czélszerű tökéletességgel vízgázzá alakul át, ugyanazon osztályrészre állanak be. Ha a gázzal sok megbontatlan vízgőz távozik, akkor a gáz sebessége a gőz sebességével szemben csökken, egyrészt, mert a megbontatlan gőz kondenzálódik és mint gáztérfogat eltűnik, másrészt, mert nagy gőzsebességnél az átalakulás oly módon megy végbe, hogy (2 H20-f-C=C02+2 H2), tehát két térrész vízgőzből csak három tér-