32743. lajstromszámú szabadalom • Pénzbedobás által működtetett áramfogysztásmérő

— 3 -szekötve, melynek másik vége két (40 41) vezeték által a (9) kontaktusok egyikével van kapcsolva, miáltal a (42) főáramkör­rel kapcsolat létesül, mely főáramkörbe táplált áramot a műszer méri. A műszer sorozatosan kapcsolt (6) teker­csének áramkörét a (43) kapcsoló zárja és nyitja, melynek fix (44) kontaktusa a (41) vezeték egyik végével van összekötve, míg a (43) kapcsoló mozgatható (45) kontak­tusa oly módon van elrendezve, hogy a (46) kar működteti. A (46) kar szabad vége a (36) és (39) szolenoidok (47) és (48) magjai közé mozgathatóan nyúlik és alsó helyzeté­ben a (37) rúgókontaktussal érintkezik. A műszer következőképen működik: Ha egy megfelelő méretű és súlyú pénz­darabot a (11) pénzcsatornába dobunk, ak­kor a pénzdarab az útjában lévő (17) pe­czekkel érintkezésbe jön, miáltal a (15) tárcsát és ezzel együtt a (16) tengelyt és (18) kúpkereket is elforgatja. A (18) kúp­kerék forgása folytán a (19) kúpkerék a (24) kúpkerék fogain megfelelő darabon gördül. A részeknek a 6. ábrabeli vázlatban je­lölt helyzeténél a (19) kúpkerék említett gördülése a (20) rúdat megfelelő darabon az óramutató irányában mozgatja és a (34) rúgós kar ennekfolytán a (32) kontak­tussal jön kapcsolatba, miáltal a (36) szo­lenoid áramkörét a (37) rúgókontaktuson és (46) karon át zárja. A (36) szolenoid most gerjesztetik és magját fölhúzza, mi­által a (43) kapcsoló kontaktusai érintke­zésbe jönnek (5. ábra) és a műszer soroza­tos (6) tekercsének áramkörét közvetlenül a kapcsolón át zárják. Egy második vagy több pénzdarab egy­másutáni behelyezése a részeket a fönt le­írt módon oly mértékben forgatja el, mely megfelel a behelyezett pénzdarabok számá­nak, mi mellett a részek említett mozgása a (23) mutatót is megfelelően elforgatja, mely ily módon a hozzátartozó számlapon a behelyezett pénzdarabok számát jelzi, míg a későbbi működésnél a még rendelkezésre álló árammennyiség árát adja meg. Az áram fogyasztása folytán a számláló­szerkezet (26) hajtása működésbe jön és minthogy most a (18) kúpkerék helyben áll, ennélfogva a (26) hajtás a (19) kúpkere­ket és ennek (20) rúdját az óramutatóval ellenkező irányban forgatja és egyidejűleg a (23) mutatót is addig mozgatja, míg az előfizetett árammennyiséget elhasználtuk. Ha az utóbbi állapot bekövetkezik, akkora (23) mutató zéruson áll és a (20) rúd a (34) rúgós kart a fix (33) kontaktusra tolja, miáltal az áramkör a (49 38 40 41) veze­tékeken és a (39) szolenoidon át záratik. Ennek folytán a (39) szolenoid (48) magját lehúzza, miáltal a kapcsoló áramkörét meg­szakítja és a további fogyasztást újabb elő­fizetésig megakadályozza, minthogy a mű­szer csak a shuntbe kapcsolt tekercs ha­tása mellett nem működik. A mérőkészüléken a (34) rúgós karnak a (33) kontaktussal való érintkezése előtt át­haladó áram mennyisége a számlálószerke­zet (26) hajtásának elrendezésétől és a (15) tárcsának adott forgás mértékétől lügg. Hogy a (20) rúd egyszer körülforogjon, a (15) tárcsát kétszer kell körülforgatni és ha a tárcsa öt (17) peczekkel bír, akkor világos, hogy a műszerbe tíz pénzdarabot helyezhetünk be egymásután, melyeket a (23) mutató jelzi. Az utóbbi esetben a (24) kúpkeréknek két körülforgást kell végeznie, hogy a (34) rúgós kart a (33) kontaktus­sal kapcsolatba hozza. Ha a pénzcsatornába tíznél több pénzda­rabot helyeznénk be, akkor a fölösleges pénzdarabok nem eshetnek le a tartányba, mert a (34) rúgós kar a (32) kontaktussal érintkezve, a (15) tárcsa forgását meg­akadályozza. Ha azonban az előfizetett áram egy részét elhasználtuk, akkor a (24) kúp­kerék részleges forgása megengedi, hogy a (15) tárcsát a következő pénzdarab elfor­gassa, miután megfelelő értékű árammeny­nyiséget elfogyasztottunk. Habár a rajzon föltüntetett és afönteb­biekben leírt szerkezeti részletek a keres­kedelmi czikket képező készülékek részére a legczélszerűbbek, a találmány még sincs ezen részletekre korlátozva, a mennyiben a 1 föltüntetett és leírt részletek módosíthatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom