32740. lajstromszámú szabadalom • Görgőtalp gyermekkocsiknak lépcsőhöz való szállítására
Megjelent lí)05. évi április hó 26-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 82740. szám. XX/a/l- OSZTÁLYGörgőtalp gyermekkocsiknak lépcsőkön való szállítására. SCHUSTER HERMANN ÉPÍTŐMESTER ÉS METZE FRIEDRICH KERESKEDŐ S/M HALLÉBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 márczius hó 16-ika. Jelen találmány tárgyát gyermekkocsiknak lépcsőkön való szállítására szolgáló görgőtalp képezi, melynek alkalmazási módja a mellékelt rajzok 1. ábráján van bemutatva. A szállító szerkezet két (a) talpból áll, melyek egyszerű módon erősíttetnek a kocsi kerekei alá, midőn ez utóbbit lépcsőkön föl- vagy lefelé kellene tolni, A talpak fölső részét fából készült (f) sínek képezik (3. ábra), melyek középen legszélesebbek s végeik felé kúposán vékonyodnak (4—5. ábrák). Az (f) sínek alsó lapjára két egyenlő hosszú, U-keresztmetszetű s középen (c) válaszfallal ellátott (b) fémvályú van erősítve (6. ábra). Ez utóbbiak oldalfalaiban, továbbá a (c) válaszfalban annyi lyuk van kiképezve, a hány (d) görgőt alkalmazni akarunk, és pedig oly módon, hogy a (d) görgők az egyes vályúkban egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve (5. ábra), azon czélból, hogy a görgők legmélyebb pontjai között lévő hézagok minél kisebbek legyenek s lehetőleg kiegy említtessenek (3. ábra). Hogy az összes (d) görgők egymással párhuzamosak legyenek, mindegyik (f) sín alatt két (b) vályú van elrendezve, melyek közül egyik a sín baloldalán, másik jobboldalán a sínnek körülbelül közepéig terjed. A kocsi kerekeit az (f) sínek fölső lapján rögzítő (g) szerkezetek egymással szintén diametrálisan átellenben feküsznek a sín két végén. A (d) görgőknek csak alsó részei láthatók (1. és 3. ábra), míg többi részüket a (b) vályúk elfödik (6. ábra), úgy hogy a ruha széle nem akadhat fönn a görgők között. A (d) görgők zajtalan járás czéljából (h) gummiabroncsokkal vannak ellátva (6. ábra) s a (b) vályúk falain áttolt (i) tengelyek körül forognak, melyek külső végükön félgömbalakú szögfejeket hordanak, belső végükön pedig csak olyan vastagok, hogy a (c) válaszfal megfelelő fúratába betolhatok legyenek. Azonban az (i) tengelyeknek a (c) válaszfalba nyúló végei, a tengely vastagságának körülbelül feléig érő (k) bevágással vannak ellátva (8. ábra), melybe a (c) válaszfal megfelelő fúratának széle helyezkedik, minek következtében az (i) tengelyek nem eshetnek ki, és pedig annál kevésbbé, mert az (i) tengelyek fölött, a villaalakban szétágazó (c) válaszfal két lapja által képezett térben egy (1) rúd van