32736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sör előállítására

— 2 -Ha elegendő oxygén van jelen, akkor az ] erélyes kavarás következtében az élesztő l mindig tetemesen fölszaporodik; a kavarás azonban szükséges, hogy az erjedésnél fejlődő szénsav gyorsan eltávolíttassék, mivel ezen szénsav az élesztőt károsan befolyásolja. E szerint arról van szó, hogy erős kavarás közben az élesztőnek szaporodását kellő határok közé szorítsuk. A jelen találmány szerint ezt a malátaléhez hozzávezetendő levegőnek kellő mennyiségével érjük el. Ezen, csak a szükséges levegőmennyiség bevezetésén alapuló eljárás előnye abban áll, hogy ez által az élesztő fejlődését is pontosan is előre állapíthatjuk meg. Ily módon az élesztőnek sem túlerős fejlődése az evvel együttjáró ismeretes káros következményekkel, sem túlságosan gyönge erjedés nem következhetik be, hacsak azöszszes bevezetett levegőt föl nem használjuk. Az eddigi eljárásoknál az élesztőfejlesztés menete rendszerint az volt, hogy maga ezen élesztőfejlődés idézte elő az élesztőczellák föl- és leszállását és ez által ezeknek az egész folyadékra gyakorolt kedvező tevékenységét. Ez, a jelen eljárás szerint foganatosított erjedésnél, nem történik önmagától, hanem mesterséges kavarással kell az élesztőczelláknak mozgását az egész folyadékban föntartani, a mikor is legegyszerűbb, ha az egész szükségelt levegőmennyiséget a malátaléhez előzőleg vezeti jük hozzá. Természetesen nincsen kizárva az sem, hogy a levegőhozzávezetést fokozatosan foganatosítjuk erjedés közben. Ez utóbbi a gyakorlatban bizonyos határok között szükséges is lehet akkor, ha az előzőleg hozzávezetett levegőmennyiséget bizonyos határok között korrigálnunk kell, midőn az erjedés további menete ilyen korrekturát kívánatossá tesz. Ha a malátaléhez a szükséges levegőmennyiséget az élesztő hozzáadása előtt vezetjük hozzá, akkor legegyszerűbb a levegőmennyiség szabályozását a hűtő hőmérsék segélyével eszközölni, vagyis a levegőhozzávezetést beszüntetni, mihelyt j a malátalé bizonyos fokra lehűlt. Ha meg ] akarjuk akadályozni, hogy a további lehü-I lésnél vákuum keletkezzék, akkor a légvezeték elzárása után a tartályba szénsavat vagy más indifferens gázt bocsátunk be. A folyadék mozgatása tetszőleges mechanikai közegek segélyével történhetik, de lehet azt valamely indifferens gáznak, pl. szénsavnak, befúvatása által is föntartani. E mellett a szénsav a következő sajátos szerepet játszik. Magának a szénsavnak jelenléte ép úgy hat, mint a mikroorganizmusoknak minden bomlási terméke, tudniillik megakasztja a mikroorganizmusok tevékenységét. Ezen befolyásolás azonban a jelen esetben nem következhetik be oly mértékben, hogy ez által a föloldott levegőnek az élesztőczellákra gyakorolt hatása megakasztatnék, a mennyiben ezen hatás csak kissé meglassíttatik. Ez bizonyos körülmények között még előnnyel is járhat, a mennyiben az élesztőnek túlerős fölszaporodása gyakran nem kívánatos. A jelen találmány tárgyát képező eljá-i rás gyakorlati foganatosítása e szerint igen egyszerű és bizonyos körülmények között egyszerűen a levegőnek a sörfőző edénytől való korai elzárásában állhat. Az eljárást czélszerűen akként foganatosítjuk, hogy a fölhevített malátalét egy zárt és sterillé tett edénybe vezetjük és ebben lehűtjük. Ha a hőmérsék körülbelül 50° C.-ra szállt le, akkor az edény belsejében kívülről egy gyapotdugón át beáramló levegőnek további beömlését beszüntetjük és az edény fölső részét alkalmas vezetéken át steril szénsavat tartalmazó tartállyal kötjük össze. Ezután a lehűtést azon hőfokig folytatjuk, melynél az erjedésnek végbe kell mennie és ezután a levegőmennyiséghez kellő arányban álló élesztőmennyiséget adunk hozzá. Erre az erjedés kezdetét veszi, mely alatt a folyadékot folytonosan kavarjuk. Ha a folyadék ezen mozgatását szénsav befúvásával eszközöljük, akkor a malátaléhez lehűtés közben hozzáadott levegő] mennyiségnek annál nagyobbnak kell lennie, minél gyöngébb lesz a szénsav befuvatáskor