32735. lajstromszámú szabadalom • Újítások lefelé égő lámpákon

— 2 — (13. ábra). A hasítékszerű (34) nyílásokon a gáz részben hasítva lép ki és így jobban keverődik. Lehető hosszú izzótestek hasz­nálatánál arra van szükség, hogy a lángzó­fej annyira benyúljék az izzótestbe, mi­szerint a gáz az izzótest végét érje és utóbbit kellően izzítsa. Ezen esetben az egész lángzófej benyúló része által képe­zett árnyék zavaróan hat. Ellenben a hasí­tékokkal ellátott lángzófejnél kisebb az ár­nyékképződés, mert egyrészt a vékony (33) ágak könnyebben izzíthatok, másrészt a ha­sítékokon át az ágak mögött fekvő izzó­harisnyarész látható. A 14. ábrabeli kiviteli alaknál a lángzó­fej lefelé teljesen zárva van és külső ol­dalán (35) bordákkal és (36) hornyokkal bír, mely utóbbiak a gázoknak szintén sza­bad elvonulást biztosítanak. Ezen lángzó­fej nem nyúlik be az izzótestbe, hanem nyílása egy magasságban fekszik a mág­néziagyűrű alsó szélével. Ennek folytán az égési gázok gyors elvonulására méretezett (36) hornyok gyakorlati értékkel bírnak. A (35) bordák arra szolgálnak, hogy a lángzófej nagyobb stabilitással bírjon. Ezen lángzófejek lefelé befelé keskenyedhetnek, vagy kifelé tölcsérszerűen kiszélesedhet­nek. Az alkalmazásra kerülő keverőcső hőszi­geteléssel bír (9—12. ábrák), a mi azt czé­lozza, hogy a lángzófejnél fejlődő meleg a gázbevezetőcsőtől lehetőleg távoltartassék és ennélfogva nagyobb fényintenzitást kap­junk. A 9. és 10. ábrákban rajzolt kiviteli alak egy tetszés szerinti áttört fémhen­gerből vagy sodronykosárból áll, azonban zárt alakkal is bírhat. A 9. ábrában a kö­peny példaképen fölső és alsó (27) gyűrűk­kel bír, melyek (28) tagok által vannak egymással összekötve. Ezen kosár akeverő­csövet egész hosszában vagy tetszés sze­rinti darabon veszi körül. A (7) keverőcső j és a (28) köpeny közötti tér rossz meleg- : vezető anyaggal, pl. (30) azbesztréteggel ; vagy hasonlóval van kitöltve. A (31) kap­csolatot fémesre is készíthetjük, mert a meleg tovavezetését a megfelelően áttört (28) henger megakadályozza. A köpeny alsó végét a tűzálló anyagból készített (15) lángzófej zárja el. A 12. ábrában rajzolt lángzófej tűzálló anyagból készül és (30) azbesztbéléssel bír, még pedig azon oknál fogva, hogy egyrészt a lángzófej fölső ré­sze lehető kis hőmérsékleten tartassék, másrészt a gáz ne meleigíttessék túlságo­san. A 9. és 10. ábrákban rajzolt (7) ke­verőcső alsó vége simára és (29) perem nélkül készíthető és a lángzófejtől meg­felelő távolságban rendezhető el, a meny­nyiben ezen elrendezésnél csak az a lénye­ges, hogy a keverőcső a lángzófejjel ne érintkezzék és így a meleg átadása meg­akadályoztassák. A 11. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél a (30) szigetelés a keverőcsövet egészen a (6) fúvókáig egész hosszában körülveszi. E mellett a icu o (28) köpeny fölső vége (32) szalonnakő vagy más rossz melegvezető anyag segé­lyével van megerősítve. Az 1. és 5. ábrá­ban a keverőcső nincsen azbeszttel körül­véve. Az új fúvókaelrendezés a 3. és 4. ábrák­ban van föltüntetve. A fúvóka (21) lyukai egymáshoz ferdén állanak. A 4. ábrában rajzolt fúvóka behelyezett (22) csövekkel bír. A gáz ferde szög alatt áramlik ki és a gázáramok egymásra ütköznek, laposan kiterjeszkednek és a levegőnek nagyobb érintkezőfölületet nyújtanak, miáltal jobb keverést kapunk. Az 5. ábrában kapcsolatban a fölső lángzórésszel egy (6) szabályozófúvóka lát­ható hosszmetszetben. Ezen fúvóka lehetővé teszi, hogy a gáz a fúvóka tűinek külön­leges alakja folytán tetszés szerinti ki­áramlási iránnyal bírhasson. Ezenkívül a gáz az egyes nyílásokból teljes erővel lép ki, miáltal jó keverődést és intenzív fényt kapunk. A fúvóka belsejében a (23) hen­ger van elrendezve, mely (25) tűkkel és (24) spirálrúgóval bír. A (23) henger pél­dául (9) kúpos csavar által föl- és lemoz­gattatik. Ezen mozgatás más tetszés sze­rinti módon is történhetik. Ma-juk a tűk annyiban bírnak különleges alakkal, hogy egyrészt teljesen hengeresek és csak vé­geiken kúposak, másrészt csak fölső ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom