32730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomperoxyd lemezek preparálására

Megjelent 1905. évi április hó 26-án. MAÜY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 32780. szám. vil/i. OSZTÁLYEljárás ólomperoxid-lemezek preparálására. ZIEGENBERG RUDOLF MÉRNÖK BERLINBEN. A. szabadalom bejelentésének napja 1904 november lió 1-je. Hogy az elektromosság előnyei, egy központi teleptől függetlenül szélesebb körökben legyenek hozzáférhetők, az egyéb tekintetekben is előnyös czink, higított kénsav, ólomperoxid-korobinácziót oly módon kísérelték meg hasznosítani, hogy a negatív ólomperoxid-elektródákat tömény kénsavval itatták (lásd 93427. sz. német szabadalom). Az elem üzembe hozatalára ekkor elegendő, ha a czinklemezeket és a kénsavval itatott ólomperoxid lemezeket az elem edényébe egyszerűen beépítjük, s az edényt tiszta vízzel megtöltjük. Az ólomperoxid-lemezek likacsaiban levő kénsav kilúgozása által azonnal oly elektrolyt képződik, mely az elemnek rögtön megadja a normális 24 Volt és még magasabb feszültséget. Ezen egyszerű bemerítési eljárás azonban elégtelennek bizonyult, amennyiben ily módon nem volt lehetséges az ólomperoxid lemezek likacsait teljesen kitölteni tömény kénsavval, mivel az utóbbi, mint sűrű, nagy fajsúlyú folyadék, nem volt képes a lemezek likacsaiban levő levegőt teljesen kiszorítani. Ezen körümény következtében az elem kisülése alkalmával az elektrolytben levő túlságos csekély mennyiségű kénsav nem elég arra, hogy a czink-elektróda oldódási folyamatát az ólomperoxid-lemezek kisülésének egész tartama alatt fenntartsa. Az elem tehát a túlságos kevéskénsavtartalom miatt korábban kisül, mint ahogy a jelenlevő ólomperoxidnak megfelel, s ha az elembe most kénsavat öntünk, azt látjuk, hogy az elem az összes kapaczitásnak még tetemes részét tartalmazza. Ezen hátrányt észszerűen úgy szüntethetjük meg, vagyis az ólomperoxid lemezekkel úgy vétethetünk föl elegendő mennyiségükénsavat, hogy az ólomperoxid lemezeket egy vakuum-készűlékben szárítjuk, s ennek megtörténtével kénsavval itatjuk. Az alkalmazott eljárás a következő: Egy alkalmas alakú és nagyságú öntöttvagy kovácsolt vastartányba, melynek falai a savtól való megtámadás ellen megfelelő módon, pl. ólommal való kiöntés által vannak megvédve, az előzetesen közönséges, mérsékelt hőfokú levegőn szárított ólomperoxid-lemezeket betesszük, úgy hogy kétkét lemez között elég szabad tér maradjon, mely a bevezetendő tömény kénsavnak a lemezekhez való jutását lehetővé teszi. Ha most a tartányt egy alkalmas födővel léghatlanul elzártuk, a levegőt a tartány belsejéből szivattyú segélyével eltávolítjuk, mi-