32720. lajstromszámú szabadalom • Folyékony szénhydrogénekkel táplált kéklángzó

Megjelent 1905. évi április hó 26-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32720. szám. 11/d. OSZTÁLY. Folyékony szénhydrogénekkel táplált kéklángzó. KINLEY-LICHT & APPARATEBAU GESELLSCHAFT M. B. H. CZÉG M/M

FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 november hó 3-ika. Találmányunk tárgya folyékony szénhydrogénekkel táplált kéklángzó, melynek fölfelé irányult elpárologtató és lefelé irányult túlhevítő csöve van a láng közvetlen környezetében és melynek túlhevítő csövéhez egy lefelé irányult, a láng közvetlen környezetében elhelyezett és egy keverőcsőbe levegőt beszívó fúvószáj csatlakozik, úgy hogy a fúvószájban sem csapadék nem képződhetik, sem a szénhydrogéngőz által elragadott szilárd anyagok nem rakódhatnak le. Eme találmány egy foganatosítási alakja példaképen a csatolt rajz 1. ábráján elölnézetben, 2. ábráján pedig oldalnézetben, részben metszetben látható. A megrajzolt kéklángzónak két egymással párhuzamos, különböző hosszúságú (a b) csöve van, melyek fölső végei az üreges (c) kapcsolódarabba torkollanak. A csövek mellett a (d) lángzófej van elrendezve, mely az ismert módon az (e) izzóharisnya szerelésére is szolgál. Az (a b) csövek a lángzó fűtőkörén belül fekszenek, nevezetesen a (b) cső egy (f) fúvószájhoz csatlakozik, mely az izzótest mellett, ennek alsó felén van elrendezve és lefelé fordulva, a (d) lángzófejjel kapcsolt, görbe (g) keverőcső szabad végébe torkollik. A (g) keverő cső egy (h) kar útján van az (a) csőre beállíthatóan szerelve, úgy hogy a keverő cső szabad végét az (f) fúvószájhoz közelíteni és attól távolítani lehet. Föntebb leírt kéklángzónk működési módja a következő: A használt folyékony szénhydrogén az (a) csövön folyik a kéklángzóba és ebben egészen az izzótest alsó végéig emelkedik, hol a lángból kisugárzó hő elpárologtatja azt. Az (a) csőben fejlődött gőzök a (c) kapcsolódarabba és innen a (b) csőbe áramlanak, hol az izzótest sugárzó hője túlhevíti azokat. A túlhevített gőzök a (b) cső alsó végén alkalmazott fúvószájon mennek a keverőcsőbe, melybe levegőt szívnak be és melyen át a beszívott levegővel keverve, a lángzófejbe mennek, hol kékláng képezése mellett elégnek. A leírt és megrajzolt kéklángzónk az ismert oly szerkezetű kéklángzóktól, melyeknél az emelkedő csőben elpárologtatott szénhydrogén gőzei lefelé irányuló csövön át jutnak a fölfelé irányult fúvószájba és innen a fölötte elrendezett lángzófejbe főleg az által tér el, hogy eme fúvószáj közvetlenül a láng, illetve izzótest mellett van elrendezve, és így oly módon hevül föl,