32718. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tartók behajtásának jelzésére

Megjelent 1905. évi április hó 26-án. VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32718. szám. vil/f. OSZTÁLY. Berendezés tartók behajlásának jelzésére. EISENBAHNSIGNAL-BAUANSTALT MAX JÜDEL & C° AKTIENGESELLSCHAFT CZÉG BRAUNSCHWEIGBAN. Bejelentésének napja 1904 szeptember 20-ika. Elsőbbsége 1904 február 4-töl kezdődik. Tartók vagy sínek behajlásának mérésére szolgáló berendezéseknél a gyakran rendkívül csekély behajlások lemérése emelővagy hydraulikus szerkezetek alkalmazását tették szükségessé, míg a találmány tárgyát képező ilynemű berendezésnél alkalmazott áttevés az eddigieknél jóval egyszerűbb és ezekből elvileg is eltér. Találmányunk tárgya a csatolt rajzon két foganatosítási alakjában látható, ezek közül az első, az 1. ábrán nyugalmi, a 2. ábrán működési helyzetében ábrázolt foganatosítási alak lényegében az (f) csap körül forgatható (c) karból áll, mely a két vagy több sorban egymás fölött elhelyezett (d) golyókon vagy hengereken nyugszik és melynek (b) csapjára a behajló (a) tartó vagy sín fekszik. A (d) golyók vagy hengerek az egyik végén és fölül nyitott (g) térben akként vannak elrendezve, hogy csak az egyik oldal felé térhessenek ki, mely oldalon a teret a rúgónyomás alatt álló (d) rúd zárja el, úgy hogy a golyók abból ki nem eshetnek, Ha már most az (a) tartó behajlik (2. ábra), a (c) karra nyomást gyakorol, ez az (f) csap körül elfordul és a fölső sorban lévő golyókat vagy hengereket az alsó sorban lévők között maradt hézagokba szorítja, mi a golyók eltolódását, a golyósorok meghosszabbodását és az (e) rúd elmozdulását idézi elő. Ez a rúd, — mint az az 1. és 2. ábrán látható — mutatóval lehet kapcsolva, úgy hogy a behajlás nagyságát alkalmas léptéken közvetlenül olvashatjuk le. Az (e) rúd azonban közvetlenül vagy közvetve oly berendezésekre is hathat, melyek a behajlást grafikus útonföljegyzik, vagy pedig mechanikus vagy elektromos folyamatok előidézésével a behajlást észrevehetővé teszik vagy ebből különböző hatást vezetnek le. Minthogy a (c) kar elmozdulásánál a 2. ábra szerint nem marad a (g) tér fenekével párhuzamos, az alsó golyók is különböző mértékben tolódnak el, az (e) rúd elmozdulása pedig eme különböző nagyságú elmozdulások összegével egyenlő. Ettől eltérően, a 3. ábrán a golyók eltolódása egyenletes, minthogy a (c) kar önmagával párhuzamosan van vezetve. Ebben az esetben az (e) rúd elmozdulása két szomszédos golyó elmozdulásának többszöröse. MAGY. SZABADALMI