32700. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gép az armaturát körülvevő helytálló soros tekercseléssel

8. ábra a 7. ábrán az Y—Y vonal szerint vett metszetet, a 9. ábra a tekercselés egy részét lefejtve tünteti föl, a 10. ábra a 7. ábra Z—Z vonala szerint vett metszet, míg a 11. ábra a tekercselés diagrammját mutatja. Az 1—6. ábrák szerint az (a) térmágneseknek a (b bl) mellékáramú csévéket hordó (c cl) sarkai az 1. ábra (x—x) vonalának irányában két részre vannak osztva. A találmány szerinti, helytálló, soros tekercselés azon (d) tér körül van elrendezve, melyben az armatúra forog. A föltüntetett tekercselés két csévéből áll, melyek a horgonnyal sorosan vannak kapcsolva s oly spirálisokat képeznek, melyek egy hengeres fölületen vannak elrendezve s a horgonyt szorosan körülfogják, azonban elegendő szabad teret hagynak, hogy a horgony forgása ne akadályoztassák. Az (e f) csévék a sarkfölületekkel átellenben, a nyilt (1 2 3 4 5) stb. hasítékokba vannak ágyazva s a sarkfölületek között a nem fémes anyagból készült (i) szegmensek által tartatnak, melyek a csévék befogadása czéljából szintén hasítékokkal vannak ellátva. A vezetékek a mágnesek oldalán a horgony tengelyére merőlegesen haladnak s hengeres (j) toldatok által tartatnak. A csévék a 3. ábrabeli diagrammon vannak föltüntetve. Az első (e) cséve a hasítékokban a horgonyhoz közelebb fekszik, míg a második (f) cséve az előzővel párhuzamosan halad, azonban, mint a 4. és 5. ábrabeli lefejtések mutatják, a hasítékokban más utat vesz. A belső oldal helyes nézetét úgy kapjuk meg, ha a 4. ábrát az 5. ábrára fektetve gondoljuk. Az első (e) cséve a (47) hasítékban élőiről hátrafelé halad, azután a (48) hornyon keresztül hátulról előre s a (48) horonyból a (45 46) stb. hornyokon keresztül a (26) horonyhoz érkezik (4. ábra), melyben hátulról előre halad s a (26) horony mellső oldaláról az (1) összekötő csavaron keresztül a (24) horony hátsó oldalához halad (lásd a 3. ábrabeli diagramm alsó bal sarj kát, a hol ezen ábrán a baloldali spirális | a tekercselés fölső felének megfordított alaprajza). Innen a tekercselés a (24 23) stb. hornyokban a horgony, illetve a sarkfölületek fölső fele körül a (2 1) hornyokba I jut. A második (f) cséve az (1) horony ! hátsó oldalán egyesül az előbbivel s az-i után a (2) horonyban hátulról" előre haladva, a (2) horonyból az (1 4 3 6 5) stb. hornyokon keresztül a (23) horonyhoz s ezen átmenve, az (m) összekötő csavaron át a (25) horony mellső oldalához és azon keresztül a (26 27 28) stb. hornyokban a (48) | horonyig halad, melyben be is végződik. A 3. ábrabeli diagrammon az (e) cséve folytonos, az (f) cséve pedig pontozott vo! nallal van föltüntetve. Az áram a cséveszakaszok minden vezetékében, úgy a sarkokon belül, mint azok között, a horgony szomszédos vezetékeinek áramával ellenkező irányú. A tekercselés egy, vagy pedig több csévéből is állhat, mint az 1—6. ábrák mutatják. Ügyszintén j bármely más tekercseles, pl. dobtekercse• lés is alkalmazható, .mely elektromos tekintetben ugyanazon eredményt szolgáltatja. Az (e) és (f) csévék az 1. ábra (x—x) vízszintes vonala mentén el vannak választva. A fölső (1—24) fél a (c cl) sar! kokba illik s azonkívül egy rézből készült ! (k) összekötő járom és a (j) toldatok által tartatik. Ha az armatúrát el akarjuk tá' volítani, akkor az egyik (a) térmágnest a ; mellékáramú tekercsekkel együtt az (y—y) I vonal mentén levesszük. A fölső és alsó I cséverészeket összekötő (1 m) csavarokat I most megoldjuk, minek megtörténtével a j csévék fölső fele az (n) füllel, (k) össze| kötő járommal és (j) toldatokkal együtt | levehető. Az (e f) csévék sarkfölülete üres járás alkalmával a horgony áramfordítási föiü-1 letével esik előnyösen össze. Némely esetben azonban ezen fölület szög alatt is el-I rendezhető. A 7—11. ábrákon egy négysarkú dinamó' géphez való berendezés látható. A teker' cselésnek a (pl p2 p3 p4) sarkokra vonat-