32688. lajstromszámú szabadalom • Kettős emeléssel működő nyüstös vagy jacquardgép

és ezen czélból a (24) kötélkoronggal van j ellátva (1., 2. és 4. ábrák), mely köré a j (25) kötél van fektetve, melynek mindkét j vége a 4. ábra szerint egy-egy (26) lábitóhoz vezet. Ezen lábitók váltakozó lenyomása által a gép működésbe hozatik. A (14) és (15) platinák, mint minden kettős működésű nyüstemelő gépnél, párosan a (27) platinazsinórok (1., 5—8. ábrák) által vannak egymással összekötve, melyekre a (28) nyüstemelő zsinórok vannak függesztve. A (14) platinák számára a (29) tűsor és a (15) platinák számára a (30) tűsor van elrendezve, melyek egyrészt a (31) rúgós tokban, másrészt a (32) tűdesz- j kában (1., 5—8. ábrák), vannak ágyazva, j A (33) hasáb szokásos módon a (34) ládá- ' ban ágyazható, mely esetleg a gépállvány ! fölső részében a (35) csap körül foroghat, j A hasáb mozgatása a foganatosítási példa szerint a görbe (36) vezetővasak (3. és 4. | ábrák) segítségével, melyek a gépállvány | mindkét oldalán (37) csapok körül lenghetnek, eszközöltetik. A görbe vezetővasak (43) hasítékában a (38) görgők haladnak, melyek a 2. ábra szerint a (11) pengén lévő csapokon ülnek. Természetes, hogy a (38) görgők ép így lehetnek a (12) pengén elrendezve. A görbe (36) vezető vasak lengő mozgásának átvitele a (34) ládára a (39, 40 41) rudazat által történik, mely (42)nél kapaszkodik a ládakarokba. A gép működése a következő: Ha az 1., 2., 4. és 5. ábrákban föltüntetett helyzetekből indulunk ki, akkora(11) penge (14) platináinak egy részét megemelte, melyek ennek megfelelően a fölső szádat képezik, míg ugyanezen platinák egy másik része a (23) fenékdeszkán nyugszik és az alsó szádállást képezi. A (15) platinák mindannyian nyugalmi helyzetben, CLZCLZ cL (23) fenékdeszkán maradnak, mert a (12) penge legalsóbb helyzetében van. A (33) hasáb a (32) tűdeszkáról visszalengett, mert a (38) görgő a 4. ábra szerint a görbe (36) vezetővas hasítékának fölső részében halad. Ha a (16) tengelyt a 6. ábrán rajzolt nyíl értelmében elforgatjuk, akkor a (11) penge gyorsítva sülyed, míg a (12) penge lassan emelkedni kezd. A két penge egyrészt a (18) és (19), valamint a (20) és (21) korongok alakja, másrészt azok egymáshoz való fekvése folytán ugyanazon magasságba jut, azaz egymást keresztezik, mielőtt a (12) penge (15) platináit megfoghatná. A láda hajtószerkezetének görbe (36) vezető vasában haladó (38) görgő eközben azon helyzetet érte el, melyben a (43) hasíték a rézsútos pályából a függélyesbe megy át (3. ábra). Ez által a (33) hasáb a 6. ábra szerint ismét az ütköző helyzetbe hozatott és a (29 30) tűk a két következő szádkiemelés számára egyidejűleg a mintakártyának megfelelően állíttatnak be. A gép leggyorsabb járása mellett is a platinák átállítása, illetve azok megfogása a fölemelkedő penge által a legnagyobb biztossággal történik, mert azon penge, mely legelőbb szádképzően működésbe jut, a 6. ábra szerint tehát a (12) penge, lassan emelkedik. A (11) penge ellenben, mely az előbb fölemelt platinák egy részét lelöki, lefelé való mozgását folytatja, úgy hogy a (14) platinák megfelelő sorának elég ideje van a nyugvásra. Ha a berendezés a 6. ábrában föltüntetett helyzetből a 7. ábrán látható helyzetbe megy át, a (12) penge a (19) korong segítségével fölfelé mozgattatik és a (15) platinák egy részét magával viszi. A második szádképzés most megy végbe. Az excentrikus korongok sajátságos alakjának következménye, hogy a (12) penge fölfelé mozgása a fölemelendő (15) platinák megfogása után bizonyos gyorsítással történik, míg fordítva, a (11) penge lefelé mozgása kissé késleltetik. Az ép a keresztezési helyen túl lefelé haladó (11) vagy (12) penge holt menete az excentrikus hajtókorongok alakítása által teljesen vagy majdnem eleshetik, úgyhogy az ellenirányú kényszermozgás daczára a platinaszáraknak a tűmezőn túlérő részét nem kell lényegesen meghosszabbítani. A holt menet folytán a pengék emelő mozgása nyugodtan kezdődik. A(12) pengének a 7. ábrán föltüntetett