32654. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztők fűtőcsöveiben elrendezett fűtőtestek és világító hősugarak földolgozására és kihasználására

_ 2 -a. huzammal tova vitt por elhanyagolható mennyiségre csökken. Az egyenes vagy csavart vékony (8) bádoglemezek, melyek az alsó csövek egy vagy több sorában alkalmaztatnak, a por tova vitelét megakadályozzák, valamint az elégést tökéletesbítik. A (8) bádoglemezek a (9) tartórudakra támaszkodnak, melyek szintén tűzálló anyagból állanak, a mi által a sugárzó fölület nagyobbíttatik. Ha az összes tűzálló csövek helyett rudakat vagy csavarokat vagy rudakat és lemezeket alkalmazunk (2., 17. ábrák), ugyanazon eredményt érjük el. A 2. ábra lokomotív vagy lokomobil kazánon vett metszetet tűntet föl. Az (1, 2) tűzálló, üreges falak a levegő bevezetésére szolgálnak, mely a nyilaknak megfelelően megtörve, a tüzelés egész szélességében áramlik be. A csavart vagy egyenes, tetszőleges keresztmetszetű tűzálló rudak (18., 19., 20. ábrák) a csövekben helyeztetnek el; végükön bádoglemezek vannak megerősítve (17. ábra), melyek nagyon izzókká válhatnak. Ezeii bádoklemezek akkép vanmak elrendezve, hogy a tűzgázok kényszerítve vannak a nyilak értelmében közöttük végig vonulni, amint azt a 2. ábrán a nyilak jelzik. A lokomobilkazánban oly csöveket is lehet elrendezni, amilyenek az 1. ábrában vannak föltüntetve. A 3. ábra vízcsöves kazánt ábrázol; a csövek egy része oly magasságban, amelyben a füstgázok még 800° C-on fölül vannak, eltávolíttatik; a gyűjtőben ezáltal keletkező nyílások az (1) csövek által, melyek oly hosszúak, mint a gyűjtő falainak egymástól való távolsága, elzáratnak és a gyűjtő falában tömíttetnek; ezen csövek nyílásaiba helyezzük a fűtőtesteket képező csöveket, melyek egész hosszúkban lyukasztva vannak és befelé irányított bordákkal vannak ellátva (5. ábra). A füstgázok a fűtőtestek alsó nyílásain áramlanak be, a csövek közepén egymással találkoznak és a fölső lyukakon ismét távoznak. A fűtőtestek gyanánt szolgáló csöveknek nem kell közvetlenül a forrcsöveken nyugodni, hanem külön keresztudakra támaszkodhatnak. 4. ábra Cornwall-rendszerű gőzkazán tüzelőszerkezetét ábrázolja, melynél a tűzálló (1) csövek vannak elrendezve; a csövek a kazánban elrendezett két vagy több (2, 3) tartó által támasztatnak alá. A (2) tartó alul és közepén nyitott, a (3) tartó pedig teljesen zárt, úgy hogy a gázok csak a tűzálló csöveken áramolhatnak keresztül. Ha az első csőcsoport átáramlási keresztmetszete nem volna elegendő, még egy másik, a (3) tartón és egy hátrább levő tartón nyugvó csőcsoportot lehet elrendezni. A 6—16. ábrák keresztmetszetben ábrázolják a tűzálló csövek azon legalkalmasabb változatait, melyek a tüzelőszerkezetekben az imént említett módon alkalmaztatnak. Mindezen csövek működési módjuk szerint két csoportba oszthatók. a) csoport: oly csövek, melyek a meleget sugárzás útján viszik át (10—12 ábrák); b) csoport: oly csövek, melyek a meleget sugárzás és érintkezés útján adják, tovább; ezen csoportba tartoznak a töb* csövek; a rajzban a gázok által követett ú! látható. Szerkezetre nézve a tűzálló csöveket a következő csoportokra oszthatjuk; c) csoport: áttolható csövek, azaz olyanok, melyeknek külső átmérője kisebb, mint a forrcsövek belső átmérője és melyek ez okból a füstkamra felőli oldalról tolhatók be (6—10. ábra); d) csoport: szilárd fejű csövek, melyeket csak a tűzszekrény oldaláról lehet behelyezni (11. ábra); e) csoport: levehetőfejű csövek; ezeknél a tulajdonképeni csöveket a füstkamra felőli oldalról lehet behelyezni, míg a fejet a tüzelési oldalról helyezzük rája (12—15. ábrák); f) csoport: az a)—e) csoportokba tartozó tűzálló csövek, melyek azonban nagyon rövidek és melyek mögött egyenes vagy csavart tűzálló bádoglemez (16. ábraj vagy tetszőleges keresztmetszetű rúd (18—20. ábrák) van elrendezve. Mindezen csöveket befelé irányított bor-i dákkal láthatjuk el (8., 21. és 14., 22. ábrák),