32621. lajstromszámú szabadalom • Irón és eljárás védőburkolatának előállítására

Megjelent 19Q5. évi április h

ó 13-á

n. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HOT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 32621. szám. IX/a/b. OSZTÁLY. Irón és eljárás védó'burkolatának eló'állítására. HENNIGER ADOLF MŰVEZETŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 25-ike. Jelen találmány tárgyát irón képezi, melynek valamely pigmentumból, pl. grafitból álló magját oly védőburkolat veszi szorosan körül, mely az irón kényelmes kezelését teszi lehetővé és a szinező betétet törés ellen megvédi. Az irónok védőburkolatának anyaga gyanánt ezidőszerint czélszerűen fát alkalmaznak. Azonban ezen faburkolat előállítása aránylag költséges és pedig annál is inkább, minthogy az irónok könnyű hegyezhetősége végett csak igen jó minőségű fák, különösen czédrusfa alkalmazható előnyösen. Jelen találmány értelmében az irón védőburkolatának anyagát nem fa, hanem keményítő és növényszálak keveréke képezi. Ennek következtében azon előnyt kapjuk, hogy a termék minőségének befolyásolása nélkül az előállítás olcsóbb, továbbá, hogy a gyártás független a külföldről behozaudó nyersanyag (czédrusfa) alkalmazásától. A keményítőből és növényszálakból álló keverék a kész védőburkolatban szilárd masszává van összesajtolva és pótlék gyanánt valamely kötőanyag adható hozzá, miáltal a masszarészecskék közötti összetartást fokozzuk. Hogy továbbá a masszát, például színessé tegyük, vagy hogy a massza nagyobb nyúlékonysággal bírjon, a masszához további pótlókok is hozzáadhatok. Az irón védőburkolatának különösen alkalmas anyaga gyanánt a burgonyamassza mutatkozott. A burgonya száraz anyaga ugyanis épúgy, mint más csucsornövények gyökérgumói keményítőt és növényszálakat tartalmaznak a jelen czélra alkalmas keveredésben. Azonban a burgonyamasszához más szálasanyagok is hozzáadhatok; ezenkívül a kötőanyag, valamint egy a massza rugékonyságát fokozó anyag hozzáadása is kívánatos. A vérdőburkolat anyagának burgonyamasszából való előállításánál például a következőképen járhatunk el. Az alkalmazásra szánt burgonya többé vagy kevésbé nagy részét, például felét megfőzzük. Erre a megfőtt burgonyákat kásává zúzzuk. A nyers burgonyákat is kásaszerű maszsává aprítjuk fel. Előzőleg aj ánlatos azonban a burgonyákat csak nagyobb darabokra fölvágni és hígított sav vagy alkalmas oldatok hatásának kitenni, miáltal az esetleges baktériumok megöletnek és esetleg oly vegyületek képződése indul meg, melyek kötőanyagszerűen hatnak. A fölaprított megfőtt és nyers burgonyához kötőanyagot, példáúl 7°/o közönséges enyvet, valamint néhány százalék szálas anyagot, példáúl 4°/0

faanyagot, azaz köszörülés által fölaprított fát és valamely a rugalmasságot fokozó anyagot, pl. 3% méh-